Pictorozzon tovább Pictor® Active-val!

Amerikai kukoricabogár [Diabrotica virgifera virgifera]

Kukorica

Előfordulása:

A levélbogarak családjába (Chryosmelidae) tartozó amerikai kukoricabogár Észak-Amerikából származik. Az USA Colorado államában 1868-ban írták le. Európába az 1990-es évek elején került be, Magyarországon 1995-ben találták meg. Az egyik legjelentősebb kukorica-kártevő, súlyos fertőzés esetén a teljes termést megsemmisítheti.

Leírás:

A bogár 5,5-6,5 mm hosszú, színe sárga, zöldessárga. A szárnyfedők oldalán fekete csíkok húzódnak végig. A lárva csontszínű, kifejlett állapotában 12-13 mm hosszú.

Kártétel, kárkép:

A lárva és a kifejlett bogár is károsítja a kukoricát. A lárva elsődleges tápnövénye a kukorica. A lárvák a kukorica gyökerén csoportosan táplálkoznak és fejlődnek ki, aminek következtében a növények széljárta területeken könnyen kidőlnek. A kidőlt, de még élő növények szára ismét függőleges helyzetre törekszik, így S kanyarulat alakul ki rajtuk, ami a hattyúnyakra emlékeztető. A lárvakártétel hatására a kukorica el is pusztulhat. Az imágók polifág pollenfogyasztók, a kukorica mellett többek között a szója és a napraforgó virágporát is fogyasztják. Az imágók a kukorica levelén zegzugos felületi rágást okoznak, a címert is károsítják. A bajuszszálak megrágásának következtében megtermékenyülési problémák lépnek fel, szemhiányos csövek képződhetnek („ablakos” lesz a cső). Előfordulhat a fejlődő szemek kiodvasítása is, ezek víztartamával oltják a bogarak a szomjukat.

Életmód:

Az amerikai kukoricabogár egynemzedékes faj. A telet tojás alakban tölti a talajban. A lárvák május második felében kelnek ki, majd egy hónap múlva bábozódnak be a talajban. A bogarak június végétől károsítanak. A nőstények júliusban helyezik el tojásaikat a talajban.

Előrejelzése, védekezés:

A monokultúrás termesztés elhagyásával, vetésváltással mérsékelhető az amerikai kukoricabogár kártétele. A várható kártétel előrejelzésére több módszer is rendelkezésre áll. Történhet egyrészt a talajmintákban található tojások számának meghatározásával, másrészt az állományban történő lárvafelvételezés alapján. Illat- és szexferomoncsapdákkal a bogarak rajzása nyomon követhető. 5-6 bogár/növény esetén árukukoricában indokolt a védekezés. Kémiai kezelésre a bogarak és a lárvák ellen is lehetőség van.

Források:

Napraforgó

Előfordulása:

A levélbogarak családjába (Chrysomelidae) tartozó amerikai kukoricabogár Észak-Amerikából származik. Az USA Colorado államában 1868-ban írták le. Európába az 1990-es évek elején került be, Magyarországon 1995-ben találták meg. Az egyik legjelentősebb kukorica-kártevő, de megjelenésére a napraforgóban is számítani lehet.

Leírás:

A bogár 5,5-6,5 mm hosszú, színe sárga, zöldessárga. A szárnyfedők oldalán fekete csíkok húzódnak végig. A lárva csontszínű, kifejlett állapotában 12-13 mm hosszú.

Kártétel, kárkép:

Az imágók polifág pollenfogyasztók, a kukorica mellett többek között a napraforgó virágporával is táplálkoznak. A korai érésű kukoricatáblákból települnek be a virágzásban lévő napraforgóba. A portokok és a bibeszálak, valamint a nyelves virágok megrágása következtében a növény generatív szervei sérülnek, ami termésmennyiség csökkenéséhez, a beltartalmi értékek romlásához vezet.

Életmód:

Az amerikai kukoricabogár egynemzedékes faj. A telet tojás alakban tölti a talajban. A lárvák május második felében kelnek ki, majd egy hónap múlva bábozódnak be a talajban. A bogarak június végétől károsítanak. A nőstények júliusban rakják le tojásaikat a talajba.

Előrejelzése, védekezés:

A várható kártétel előrejelzése a talajmintákban található tojások számának meghatározásával, illetve illat- és szexferomoncsapdákkal, a bogarak rajzásának nyomonkövetésével történhet. Vegyszeres védekezésre a bogarak és a lárvák ellen is lehetőség van.

Források:

Top