InSun vetőmagjaink:
1. diagram: Napraforgó hibrid dőlés/törés kísérleteink
A napraforgó géncentrumát a mai napig találgatások övezik, amely az észak-amerikai kontinens középső tájékára tehető. Domesztikálása előtt főként több virágú és kisebb magasságú (vad) példányok voltak jellemzőek. Napjainkra a jól ismert egytányéros és többnyire magasabb hibridek vannak köztermesztésben. Európában elsőként díszönvényként kezdtek el vele foglalkozni, később felfedezve ipari jellegét, elindult a szántóföldi nagyüzemi termelése. Ez idő alatt magas színvonalú nemesítési munkák zajlottak, aminek eredményeképpen az elágazó, inkább bokorhoz hasonlító növényekből a ma látható példányok születtek meg. Ez nagyban átalakította a napraforgó morfológiai tulajdonságait (gyökérzet, szár, levélzet, virágzat, termés), amelyek meghatározzák napjaink nemesített hibrid arculatát.
Számos morfológiai tulajdonság teszi egyedivé a napraforgót, amiket, ha megismerünk a termesztése során, a saját előnyünkre tudunk fordítani. Ilyen morfológiai tulajdonság lehet a levélzet alakja és mérete. Az köztudott, hogy a napraforgó utolsó gyomirtási lépcsője a vegetációs időszakra tekintve: a lombzáródás. Ez a nagy felületű levélzettel és robbanásszerű fejlődéssel érhető el a leghamarabb. Az újdonságnak számító InSun 333 CLP ebből a szempontból teljes mértékben beleillik ebbe a csoportba. Az első hibridek között van, aminek a lombzáródása a leghamarabb megtörténik, ezzel maga mögé utasítva a versenytársait.
Morfológiailag egyrészt kedveljük, ha egy növénynek vastag és erőtejes szára van, másrészt az aratási időszakban ez nem túlságosan előnyös. Mindenesetre a vegetatív időszakban egyrészt következtethetünk arra, hogy a nagyobb, erősebb szár intenzívebb tápanyagellátást képes biztosítani, másrészt pedig a növények ellenállósága jelentősen jobb lehet a viharkárok okozta dőlés vagy törés ellen. Ami még fokozhatja a szárak törésének/dőlésének jelentőségét, az a növények magassága. Minél magasabb egy növény, annál magasabban helyezkedik el a súlypontja (tányér), mely erős mechanikai feszültséget gyakorol a szárra. A magas súlypont miatt a szárnak egyszerre kell merevnek lennie az alapnál a tartáshoz, és rugalmasnak a felső részen, hogy elnyelje a szél és a nehéz tányér okozta mozgási energiából adódó pillanatnyi többletsúlyt. Nem utolsó sorban a gyökérzet mérete, ami nagyban befolyásolhatja a dőlés mértékét. Kutatásainkban valóban megmutatkozik az, hogy egy magasabb hibrid dőlése/törése intenzívebb lehet, mint az alacsonyabb hibridek esetében, de vannak erre ellenpéldák is. Az Acordis® név alatt lévő hibrid annak ellenére, hogy a magasabb növények sorában helyezkedik el - 200,3 cm 2023-ban (csapadékos tavasz) - mégis a dőlés/törés szempontjából az egyik legkevésbé volt érintett. Ez azt jelenti, hogy több helyszíni kísérlet átlagában mindösszesen 3,21 %-ban volt megfigyelhető a dőlés/törés aránya, ami jóval az átlag alatt szerepelt, mely látható az alábbi táblázatban is (1. diagram).
1.kép: InSun 200 HO CLP napraforgó hibrid
Mint az ismert napraforgó virágzatát két virágtípus jellemzi, a nyelves és a csöves virágzat. Fontos tényező, hogy mikor kezdődik meg a virágzás és mennyi időt vesz igénybe. Egyes kutatások azt mutatják, hogy vannak olyan hibridek, mint pl.: az InSun 200 HO CLP, melynél a virágzási idő hosszabb az átlagnál, viszont a beérési időszak rövidebb (1.kép).
Ez azt jelenti ebben az esetben, hogy a virágzás tovább tart az áltaghoz képest, tehát ebből a szempontból későbbi típus, de az érési ideje inkább a korai szegmens felé húz. Ez kedvezhet a beporzóknak és korábbi betakarítást tesz lehetővé. A napraforgó tányérállása meghatározó lehet a virágzástól a betakarítási időszakig. Az Insun 200 HO CLP tányérjainak állása félig bókoló, érett állapotban jellegzetes kónikus, kúp alakot vesz fel, ami teljes mértékben ideálisnak mondható. A nagyobb olajtartalmú hibridek esetében a kaszatok héja vékonyabb, mint a kisebb olajtartalmú társaiké.
Összeségében elmondható, hogy egy adott növény morfológiai tulajdonságai értékmérő tulajdonságok is, hiszen ismeretük megkönnyítheti és segítheti a sikeres termelést.
Tóth Attila
Fejlesztő mérnök
BASF Hungária Kft.