Szőlővédelem 2025-ben - Mire számíthatunk? | Tippek 2025/2
28.04.2025
Jóslásokba bocsátkozni vakmerőség lenne, viszont néhány adat, tapasztalat már rendelkezésünkre áll – amiből kiindulhatunk. A többi a jövőn múlik. A következőkben ezeket elemezzük, különösképp az elmúlt két év, illetve az 50 éves átlag és 2024 vonatkozásában a hőmérséklet- és csapadékadatokat, valamint a tavalyi esztendő növény-egészségügyi helyzetét vizsgálva.
Milyen környezeti igénye van a szőlőnek?
A hőmérsékletet tekintve igen tágtűrésű, a mérsékelt égövben az évi 9–21 °C évi közép-hőmérsékleti értékek között termeszthető biztonsággal. A biológiai nulla foka 10 °C, ha a napi átlaghőmérséklet eléri ezt az értéket, az életfolyamatok beindulnak a növényben. A –15 °C alatti és a +35 °C feletti hőmérsékletek okozhatnak kárt a növényekben. Kérdés persze, mennyi ideig és milyen extremitásnak van kitéve. A szőlő aktív hőmérsékleti összege könnyezéstől lombhullásig 690–1350 feletti, érésidőtől függően.
A szőlő közepes vízigényű növény, vízigénye fajtánként eltérő. Éves vízigénye 500-600 mm, azonban fontos ennek eloszlása is, hiszen minden vegetációs stádiumban más és más a növény igénye.
Hogy érzi magát a szőlő hazánkban?
A fenti adatok alapján kiválóan. Az elmúlt években azonban nem mindig tapasztaljuk ezt: kora tavaszi részbeni vagy totális fagy- károk, aszály, perzselés, hősokk, jégverés – és még sorolhatnánk a növényt sújtó csapásokat. A klímaváltozás folyamatában a szélsőséges időjárási körülményeket a szőlő kénytelen tolerálni és alkalmazkodni hozzá, lévén több évtizedig ugyanazon a helyen marad.
Az alábbiakban a saját ültetvényünkben mért meteorológiai adatokat elemzem. A terület Tatán a Látó-hegyen fekszik, tengerszint felett 152 m-en. 2016-os telepítésű, ernyő művelésmódú törzsültetvény, 3×0,8 m térállással. A 28 ha-ból 23 ha felszín alatti mikroöntözéssel felszerelt. A meteorológiai adatokat több készülék méri, most a közeli BASF iMetos állomásának adatait elemzem 2013–2024 időszakban, illetve az idén eddig mért hőmérséklet- és csapadék adatokra is kitérek.
És most, 2025-ben mi a helyzet?
A november az átlaghoz közeli volt, decemberben 1,3 fokkal, míg januárban 2,9 fokkal volt melegebb az átlagnál. Ilyen meleget csak 2018-ban és 2023-ban mértünk az év első hónapjában! A rekordot azonban nem a magas hőmérséklettel nyerte meg 2025. Hanem a csapadék hiányával…
Kékkel a csapadékosabb, pirossal a szárazabb hónapokat jelöltem. Feltűnik, hogy mind csapadékban jóval szegényebb, mind jóval gazdagabb hónapok is előfordulnak. Ez az elemzés nem mutatja azt, mikor több héten át nem esik az eső – ez gyakran 5-6 hetet is magába foglal, majd hirtelen lezúdul több mint 100 mm csapadék. Ilyen volt 2022, emlékszünk még az aszályra. Ebben az évben 589 mm eső esett – elegendő a szőlőnek. Viszont június 14 és július 21 között nem hullott csapadék! Augusztusban is csak a hónap végén esett, majd szeptemberben 118 mm hullott. Az öntözetlen területeinken ebben az évben 7-8 t/ha, míg az öntözött részeken 17-18 t/ha termésmennyiséget mértünk. A lemetszett veszsző tömege, a lombfal vastagsága, felülete, a levelek tápelemtartalma mind arányaiban ugyanekkora eltérést mutatott.
Nézzük ismét a 2024-es évet az 50 év átlagához viszonyítva. Február-március- november átlag alatti volt, júliusban pedig nem volt egyáltalán eső! Átlag feletti volt azonban az április, május, augusztus és szeptember.
A következő képen pedig jól látszik, mennyire eltérő lehet két egymást követő évben a havi csapadék mennyisége (a könnyebb szemléltetés miatt vonaldiagrammal).
Két évben, 2023-ban és 2024-ben múlta felül egyedül az 50 éves átlagot a télen hullott csapadék mennyisége. 2025 pedig a legszárazabb az elmúlt 12 év vonatkozásában! A tavalyi évhez képest harmadannyi eső esett.
Mégis mi köze mindennek a növényvédelemhez?
A fent igazolt extrém változások a növény, a gombabetegségek és rovar kártevők számára is kihívást jelentenek. Minden év más, ezt tudjuk. A hőmérséklet változásával a növény fenológiai fázisai is elcsúsznak. Korábban fakad a szőlő, így nagyobb a veszélye és a gyakorisága a kora tavaszi fagykároknak. Korábban szüretelünk a megszokottnál, az érés felgyorsul. Virágzáskor is szélsőséges időjárás jellemző – ez befolyásolja a következő évi termésdifferenciálódást is. A hektikus csapadékmennyiség növekedésbeli extremitáshoz vezet. A magas, 35 fok feletti hőmérséklet sokkot okoz a növény számára, légköri aszálykárral is számolhatunk. És ezen változó hő- és csapadékviszonyok a gombabetegségek megjelenésének pontos idejét, kártételének mértékét is befolyásolják.
A betegségek kialakulásához 3 feltételnek kell egy időben és helyen teljesülnie:
- legyen kellő mennyiségű gomba-szaporítóképlet
- legyen megfelelő, fogékony fenológiai stádiumban a szőlő
- legyen a gomba számára kedvező időjárási körülmény
Az első csaknem mindig mindenütt előfordul. Főleg, hogy a korai szüret mi
att a lombozatról gyakran megfeledkezve hagyjuk az addig visszaszorított gombabetegségeket felszaporodni. Ezzel együtt kazmotéciumok és zoospórák tömegei képződnek. A botrítisz polifág kórokozó, mindenütt előfordul a természetben.
A szőlő már egészen korai stádiumban, a kis levelek kitárulásától fogékony lisztharmatra (kb. 2 cm levélátmérőtől), a peronoszpóra pedig 3–5 cm-es leveleket fertőzheti.
A gombák első fertőzésének időjárási feltételeiben vannak különbségek. A lisztharmat számára 10 °C hőmérséklet és legalább 3 órás levélnedvesség elegendő. Nem igazán befolyásolja a téli hő- és csapadék viszony, a kéregrepedésekben áttelel. Számít viszont a kazmotéciumok száma a primer fertőzés erőssége szempontjából. A peronoszpóra ezzel szemben kicsit érzékenyebb, több feltételnek is teljesülnie kell ahhoz, hogy fertőzzön. Az oospórák csírázásához, a makrosporangiumok képződéséhez és rajta a zoospórák fejlődéséhez is csapadékra van szüksége.Vagyis a téli nedvességviszonyok jelentősen befolyásolják a peronoszpóra fertőzési esélyeit. És míg lisztharmat esetében mindig a levélen kezdődik a primer fertőzés, addig a peronoszpóra esetében minden növényi rész fertőződhet. (Egészen a bogyónövekedésig, mikor is már csak a lombozatot fertőzi a peronoszpóra).
Nem felejtjük el 2023-at. Elkényelmesedtünk, a lisztharmathoz igazítottuk a teljes szőlővédelmi stratégiát, miközben a peronoszpóra számára május 9–18 között többször is kiváló esély bizonyult a zoospórák által. Mivel az eső folyamatosan esett, nem volt lehetőség permetezésre. Ott, ahol 05. 19-én kezeltünk, nem okozott problémát a betegség, ahol viszont 05. 20-án, ott jelentős károkkal kellett számolnunk. 8 napra csökkentettük a permetezési fordulót, kombinációkat alkalmaztunk, és csak veszteség árán tudtuk leállítani a fertőzés terjedését.
Ugyanis az első fertőzést követően a tünetek megjelenése már csak a hőmérséklet függvénye – jól mutatja ezt az Istvánffy-Pálinkás-modell.
A lisztharmat az aszkospóra-szóródás után konídiumos alakok formájában folyamatosan fertőz. Minél hosszabb az idő fakadás és virágzás között, annál több generáció tud felszaporodni, és annál nagyobb kárt tud tenni.
A reggeli harmat is elegendő a terjedéséhez. Csakis akkor esik le a fertőzési nyomás, ha a hőmérséklet tartósan nem esik éjszaka sem 20 fok alá, és hosszú ideig nem hull csapadék. Ezzel a forró, aszályos nyarakon néhány nap erejéig lehet számolni. A peronoszpóra fertőzései azonban a szezonban folyamatosan változnak, hiszen jobban függ a fertőzési nyomás a meteorológiai viszonyoktól, mint lisztharmat esetében. Ezen belül is a csapadék és a levélnedvesség az, ami leginkább befolyásolja a peronoszpóra megjelenését, terjedését.
2022, 2023 és 2024 teljesen eltérő esztendő a szőlő gombabetegségeit tekintve. 2022 az aszály éve, 2023 a peronoszpóráé, 2024 talán inkább a lisztharmaté és aszályé, bár igazán nem jelentett nagy kihívást a szőlő védelme.
2022: aszálykár, 2023: már a virágzás előtt elvitte a termés egy részét a peronoszpóra. Mi lesz 2025-ben?
Visszatérve a fertőzési feltételekhez:
- 1.Kellő mennyiségű kazmotécium és oospóra. Ültetvénytől függően, de szinte mindenütt jelen van. Peronoszpóra ellen kicsit túlbiztosítottuk magunkat 2024-ben az előző évi riadalom miatt. Aki a korai, szeptember elején zárult szüret után fordított pénzt, energiát a szőlő lombvédelmére, annál jobb lehet a helyzet.
- 2. A fenológiai stádium alakulását most nem lehet megjósolni. 2024-ben 04.17-én, 2023-ban 04. 26-án volt az első, 100%-ban bekövetkezett aszkospóra-szóródás, amihez fogékony lombfelület is társult. Kérdés, hogy alakul a fakadás-hajtásnövekedés idején a hőmérséklet az idén.
- 3. Ugyanez a helyzet a gomba számára kedvező időjárási körülményeket tekintve. Azt már viszont tudjuk, hogy rendkívül száraz volt a tél, ami a peronoszpóra oospóráinak nem kedvezett. A kazmotéciumokat nem befolyásolja a téli nedvesség, így a lisztharmat jó feltételekkel indulhat. Hogy mikor, az még kérdés.
A kártevőknek sem könnyű nyomon követni a változásokat. Ha csak a tavalyi évet vesszük alapul: épp elindult a tarka szőlőmoly rajzása, gyorsan a csúcs felé közeledett a hirtelen jött melegben, majd a hőmérséklet lehűlésével gyakorlatilag eltűnt. A rajzáscsúcs megszakadt. Nehéz volt ezek után a második generáció rajzását nyomon követni. Az atkák akkor jelenthetnek gondot, ha a fakadás után lassabb a növekedés az alacsony hőmérséklet miatt, így nem tud a növény „kinőni a károsító foga alól”. Ha viszont magas lesz a hőmérséklet, intenzívebb a hajtásnövekedés, akkor könnyebben átvészeli a szőlő a károsítást, akár rovarölő szer nélkül is!
Ahogy a fenti elemzésből is látszik, minden év más. Nem lehet megszokások szerint hatékony védelmet folytatni. Minden döntésünket megalapozott háttérrel kell meghozni, amihez elengedhetetlen a meteorológiai adatok elemzése, az ültetvény rendszeres szemléje, a betegségek biológiájának ismerete, az előrejelző programok használata – és az adott növényvédő szer hatásmechanizmusának ismerete. Célzottan tudunk hatékonyak lenni – ezt kívánja a környezetünk és a gazdaságosság is.
Összességében elmondható, hogy az elmúlt évtized legszárazabb tele után a peronoszpóra esélyei csökkentek, de kérdés még, hogyan alakul a tavaszi csapadék mennyisége. A lisztharmat kazmotéciumainak száma ültetvénytől függ, de a korai szüret miatt várhatóan általában magas, nagy esélyekkel indulhat. Minden a következő időszak hő- és csapadékviszonyain múlik. Figyeljék a north_east defenso.hu oldalt, az önökhöz legközelebb eső állomás adatait, valamint a betegségmodelleket! A szöveges előrejelzés általánosságban segíti a hatékony védelmet ültetvényében. Sok sikert kívánunk a 2025. évi szőlő növényvédelméhez!
dr. Mikóczy Nárcisz
fejlesztőmérnök