Dr Füzi István - Mit értek a gombaölő szerek a rozsdák évében?

07.03.2024

Ahogy már többen megfogalmazták, 2023 a búzatermesztésben a rozsdák éve volt. A sárgarozsda 9 év elteltével rukkolt ki ismét egy nagy erejű járvánnyal, de a vörösrozsda is alaposan megsanyargatta a fogékony fajtákat. Már ahol hagyták. Szerencsére sokan nem hagyták, sőt – fungicidek bevetésével – igyekeztek mindent megtenni a kár megelőzése, enyhítése érdekében. Kísérleti eredményeink segítségével most azt elemezzük, milyen eséllyel vették föl a harcot e veszélyes búzabetegségekkel szemben azok, akik a BASF gombaölő szereit választották.

A rozsdabetegségek kórfolyamata 2023-ban

A sárgarozsda első telepei (1. kép) egyes helyeken már a tél során előjöttek a fiatal búzanövények levelein. Kora tavasszal már kisebb gócokat is lehetett találni az állományokban (2. kép), április 18-án pedig sokfelé megjelentek azok a nagyobb, pár m2 kiterjedésű foltok (3. kép), amelyeket már messziről látni lehetett.

2. kép: Kisebb sárgarozsdás góc 2023 kora tavaszán

3. kép: Messzebbről is látható sárgarozsdagóc 2023. április 18-án

A figyelmesebb szakemberek ekkor szembesültek a betegséggel, ám itt még nem mindenki vette észre a bajt. Voltak, akik csak akkor figyeltek föl rá, amikor már hatalmas, bálterem nagyságú foltokban sárgult a gabona(4. kép). Ekkor május első napjait írtuk, és a búzanövények a zászlóslevél kiterülésének állapotában voltak. A továbbiakban, ahogy egyre súlyosabb fertőzöttség alakult ki a kezeletlen állományokban, a sárga foltok kezdtek összefolyni, a levelek elszáradni, míg végül a júniusi kánikula megállította a betegség további terjedését.

A vörösrozsda uredotelepeit már 2022 őszén nagy számban föllelhettük az árvakelésű búzanövényeken (5. kép), és az új vetések is hamar átfertőződtek (6. kép). Télen és kora tavasszal vontatottan, de azért terjedt a betegség, intenzív szakaszába azonban csak akkor (május végén – június elején) tudott lépni, amikor a sárgarozsda terjedése fokozatosan megállt. Így, mondhatjuk, a két rozsda szinte váltotta egymást a tenyészidő vége előtt egy bő hónappal, amikor a hűvös idő fokozatosan melegre váltott. Ezzel igazolódott a két betegség kórokozójának eltéroő környezeti igénye is: a sárgarozsda kórokozója (Puccinia striiformis) ugyanis köztudottan a hűvös körülményeket szereti, míg a vörösrozsdát okozó Puccinia recondita/triticina gomba melegkedvelő.

6. kép: Vörösrozsda első tünete 2023 januárjában az előző év őszén vetett búza levelén

Systiva^®: azonos szinten a korai permetezéssel

A korai lombvédelem szerepe abban állt, hogy megakadályozza a sárgarozsda szórványos tüneteinek, illetve a kisebb (messziről még nem látható) gócoknak a kialakulását. Ezt a föladatát úgy a korai (1-2 szárcsomós állapotnál végzett) Revycare®-permetezés, mint a Systiva® csávázószer fölhasználásával végzett vetomagkezelés maradéktalanul teljesítette, gyakorlatilag azonos szinten, ahogy erről az 1. és a 2. ábrán bemutatott kísérletek eredményei is tanúskodnak.

Ez a korai védekezés, akár csávázás, akár permetezés formájában történt, persze, önmagában jóval kevesebbet ért, mint a későbbi, a fölső levelek épségének megóvására irányuló kezelés a zászlóslevél kiterülésekor (BBCH 39), ám – az ábrákon ez is jól látható – jelentősen növelte annak sárgarozsda és egy kicsit vörösrozsda elleni hatékonyságát. Avval ugyanis, hogy alacsonyabb szinten tartotta a rozsdafertőzöttséget, kedvezőbb körülményeket teremtett a második védekezés érvényesüléséhez. Így a két védekezéssel szignifikánsan jobb eredményt érhettünk el, mint ha csak a fölső leveleket védtük volna a zászlóslevél kiterülésének idején.

1. ábra: Korai lombvédelemre és a fölső levelek védelmére irányuló egy- és kétlépéses technológiák rozsdabetegségek elleni hatékonyságának összevetése őszi búzában Szekszárd, 2023 (Balaton fajta, kisparcella, 4 ismétlés)

Ha a korai lombvédelmet permetezés formájában kívánjuk végezni, bőséges az e célból használható gombaölő szerek választéka. (A BASF ajánlata a Revycare® 0,75 l/ha-os adagban.) Amennyiben azonban a vetőmagcsávázás mellett döntünk, különösen, ha a rozsdabetegségek elhárítása a föladat, annak egyetlen hatékony, a korai permetezéssel egyenértéku eszköze van, a Systiva®. Nincs más olyan kereskedelmi forgalomban levő csávázószer – ahogy kísérleteink is bizonyítják –, amely erre képes (1. és 2. ábra).

2. ábra: Korai lombvédelemre és a fölső levelek védelmére irányuló egy- és kétlépéses technológiák sárgarozsda elleni hatékonyságának összevetése őszi búzában Szekszárd, 2023 (MV Tallér fajta, kisparcella, 4 ismétlés)

Revycare^®: egy (-két) tonnával az azolok fölött

A sárgarozsda elleni védekezés kritikus pillanata az volt, amikor a néhány m2 területű, már messzebbről is látható sárga foltok megjelentek a búzaállományokban. Ekkor a növények 2-3 szárcsomós állapotban voltak, vagy legföljebb a zászlóslevelük csücske látszott ki (7. kép). Sokat késlekedni a védekezéssel nem lehetett, mivel a fogékony fajták fertozöttségi szintje – főleg, ahol a korai lombvédelem elmaradt – már meghaladta a küszöbértéket (1%-os borítottság). Gyors beavatkozással – kis kár ellenében – ekkor még sikeresen leküzdhettük a betegséget.

Az egyszeri védekezés azonban nem volt elegendő, mivel a zászlóslevél még nem fejlődött ki, s így – természetesen – védelemben sem részesülhetett. A zászlóslevél kiterülésének idején (8. kép) ezért – nagyjából két héttel az előző után – ismét védekezni kellett. Ez a második lépés már nemcsak a sárgarozsda, hanem a később beinduló vörösrozsda terebélyesedésének megakadályozását is szolgálta.

A 3. ábrán bemutatott kísérletünkben pontosan így jártunk el, ahogy leírtuk. Az első védekezést április 25-én, a zászlóslevél megjelenésének idején (7. kép)végeztük el, egy héttel később, mint ahogy a nagyobb sárgarozsdagócokat (3. kép) megláttuk. A kezeletlen kontroll fertőzöttségének mértéke ekkor 5%-os volt. A második védekezésre pedig 15 nappal később, május 10-én, a zászlóslevél teljes kifejlődésekor (8. kép) kerítettünk sort, a kontroll 42%-os sárgarozsda-borítottságánál. A vörösrozsda-fertőzöttség ekkor még éppen az 1%-os védekezési küszöb alatt volt. A kísérletben valamennyi fontosabb triazolt és azok legnépszerubb kombinációit kipróbáltuk, s hatékonyságukat összehasonlítottuk az 1 l/ha-os adagú Revycare®-ével. A kombinációkban „egyéb” kifejezéssel jelölt hatóanyagok egyes lisztharmat elleni kiegészítésekre (spiroxamin, proquinazid) utalnak.

3. ábra: A Revycare és a fő azolok, azolkombinációk sárga- és vörösrozsda elleni hatékonyságának összevetése őszi búzában Szekszárd, 2023 (Balaton fajta, kisparcella, 2 ismétlés)

A két lépésből álló technológiák eredményeinek összevetéséből kiolvasható, hogy a Revycare® úgy a sárga-, mint a vörösrozsda elleni hatékonyságban fölülmúlta a versenytársak megoldásait, és ez a termésnövelésben is határozottan megnyilvánult. A kétszeri Revycare®-kezelés ugyanis hektáronként közel egy tonnával nagyobb hozamnövekedést eredményezett, mint a riválisoké közül a legjobb megoldás (azol 1 + azol 2), a gyöngébb azolok (azol 2 és azol 4) szintjét pedig több mint két tonnával múlta fölül (3. ábra). Figyelmesen elemezve az adatokat az is kiderül, hogy ezek a nagy különbségek a második lépés (zászlóslevél kiterülésekor végzett védekezés) után alakultak ki. Az első lépés eredményességét elsősorban a korai sárgarozsda- fertőzés elleni hatékonyságon mérhettük le, amit a zászlóslevél kiterülése és kalászolás eleje (BBCH 39–52) között végzett értékelések átlaga mutat, és ebben a legtöbb technológia hasonlóképpen sikeres volt.

A Revycare® esetében megnéztük azt is, hogy egyszeri használata a két időpont közül melyikben eredményesebb. Ez tulajdonképpen nem is lehetne kérdés, hiszen az első védekezés 5%-os, a második pedig 42%-os sárgarozsda-borítottságnál történt, és köztudott, hogy a prevenció irányában érhető el a jobb eredmény. Mégis, a kísérlet mintha rácáfolna erre az alapvetésre, hiszen a későbbi (nagyobb fertőzöttségi szintnél történt) beavatkozás terméseredménye szignifikánsan jobb a korábbiénál (3. ábra). Mi lehet ennek az oka? Az, hogy a búzaállományban nemcsak a sárgarozsda lépett föl, hanem – később – a vörösrozsda is, és ez ellen egyértelműen a második időpontban végzett védekezés volt hatékonyabb. S ami még ennél is fontosabb, hogy az első időpontban a zászlóslevél még nem volt kinn, azaz kimaradt a védelemből (ez a kimutatásokban nem látszik, mivel mindannyiszor a teljes lombfelületet értékeltük). Márpedig – mint tudjuk – a termés alakulásában a zászlóslevél szerepe meghatározó. Figyelemre méltó, hogy termésnövelésben a későbbi Revycare®-kezelés nemcsak a korábbit, hanem egyes kétszeri azolkezeléseket is fölülmúlt.

Priaxor^®: élen a gyógyításban

Ahogy egy rozsdajárványos évben már csak lenni szokott, sokan vannak, akik későn eszmélnek, akkor, amikor már tombol a betegség. Így jártak, akik április 18-án a pár m2-es sárgarozsdagócokra (3. kép) még nem, hanem csak május 8-a környékén a sokkal nagyobb kiterjedésűekre(4. kép) figyeltek föl. Számukra nem maradt más lehetőség, csupán az, hogy valamelyik jól gyógyító gombaölő szerhez folyamodjanak minél gyorsabban (9. kép). És még így is számolniuk kellett azzal a jelentős termésveszteséggel, ami az igencsak megkésett védekezés miatt már elkerülhetetlen volt. Ám ilyenkor nem érdemes azon sopánkodni, hogy mennyi elment, arra kell összpontosítani, hogy még mennyi megmenthető!

A kórokozó gombát annál könnyebb elpusztítani, minél több helyről éri egyszerre a támadás. Jobbak a gyógyítás esélyei, ha olyan készítményt juttatunk ki, melynek több hatóanyaga van, s azok különböző hatáshelyűek. Az azolok/azolkombinációk vészhelyzetekben azért (is) maradnak alul rendre a Revycare®-rel szemben (3. ábra), mert egy hatáshelyűek, azaz a gombák életfolyamatait csak egyetlen ponton gátolják (DMI), szemben az utóbbival, amely két hatáshelyű (DMI + QoI).

9. kép: Rozsdabevonat-mentes csíkok gyógyító kezelés után

A 4. ábrával illusztrált kísérletünkben kizárólag két hatáshelyű gombaölő szerek rozsdabetegségek elleni gyógyító hatását vizsgáltuk. Pontosabban a beavatkozás a sárgarozsda ellen volt egyértelműen gyógyító jellegű (25%-os borítottságnál), a később fölerősödő vörösrozsda ellen inkább preventívnek (1% körüli borítottság) minősült. A tesztelt készítmények között 4 karboxamid + azol kombináció (SDHI + DMI hatáshellyel), egy pikolinamid + azol kombináció (QiI + DMI), egy strobilurin + karboxamid kombináció (lásd Priaxor: QoI + SDHI) és 3 strobilurin + azol kombináció (QoI + DMI) szerepelt. Utóbbiak egyike a Revycare® volt.

A kísérletben a sárgarozsda okozta a nagyobb fertőzöttséget és a nagyobb kárt, mégis a vörösrozsda elleni hatékonyság és főleg hatástartam befolyásolta erőteljesebben az egyes készítmények termésnövelő hatása közti különbségeket. Kivételt képez a Priaxor®, amely pont a sárgarozsda elleni kimagasló gyógyító hatásával emelkedett termésnövelésben is a többi készítmény fölé. Az egyetlen szer volt, amely a védekezés idején mért fertőzöttségi szintet (25%-os borítottság) valamelyest csökkenteni tudta. Mindemellett a vörösrozsda ellen is a második legjobb eredményt lehetett vele elérni. Egyes készítmények ebben az összevetésben meglepően gyengén teljesítettek (standard 1, 2, 3), akadtak közepes szintűek (standard 4, 5) és néhány jó is (standard 6, 7), amelyek közé a Revycare® is tartozott.

4. ábra: Két hatáshelyű gombaölő szerek rozsdabetegségek elleni gyógyító hatásának összevetése őszi búzában Szekszárd, 2023 (Balaton fajta, kisparcella, 4 ismétlés)

Persze, önmagához viszonyítva a Priaxor® is többet tud preventív, mint gyógyító jellegú alkalmazással. Ha a május 1-jei Revycare®-kezeléssel preventív körülményeket biztosítottunk számára, jó 1 t/ha-ral nagyobb termésnövelésre volt képes (balról a 4. oszlop az 5. ábrán), mint 25%-os sárgarozsda-borítottságnál kijuttatva (4. ábra utolsó oszlopa). (A 4. és az 5. ábrán bemutatott két kísérletet egymás mellett, ugyanabban a búzatáblában állítottuk be, így az eredményeiket egymással is össze lehet hasonlítani.)

5. ábra: Két hatáshelyű, fungicidekre alapozott, kétlépéses búzavédelmi technológiák rozsdabetegségek elleni hatékonyságának összevetése Szekszárd, 2023 (Balaton fajta, kisparcella, 4 ismétlés)

Az 5. ábráról leolvasható, hogy minél későbbi időpontokra tolódott a kétszeri védekezés, azaz minél inkább gyógyító jellegűvé vált, annál kisebb lett a megmentett termés mennyisége. Ám még a legkésőbbi időzítéssel (0,75 l/ha Revycare® a zászlóslevél kiterülésekor, majd 1,0 l/ha Priaxor® virágzásban) is meg lehetett menteni hektáronként több mint 2,5 tonna búzatermést. A versenytársak kétlépéses technológiái közül az egyik hasonlóképpen jól szerepelt, bár gyógyító módon termésnövelésben kicsit elmaradt a BASF-technológiától. A másik kétlépéses technológia viszont preventív és gyógyító jelleggel is igen gyenge eredményt adott, csak az átmeneti alkalmazással (első lépés a zászlóslevél megjelenésekor, második kalászoláskor) tudott úgy-ahogy lépést tartani a jobbakkal.

Megjegyzések:

Az ábrák oszlopaiba írt betűk azt jelzik, szignifikáns-e a különbség az egyes kezelések terméseredményei között. Ha két kezelést összehasonlítunk, és az azokat jelző oszlopokban nincs azonos betű, akkor az eltérés szignifikáns (megbízható). Ha viszont van azonos betű, akkor a különbség nem szignifikáns, azaz a véletlenek is okozhatták.

Az ábrákon vonalakkal megjelenített fertőzöttségi értékek sok esetben több értékelés átlagai.