2017 - Delan^® Pro – megnövelt fungicidhatás immunerősítővel kiegészítve

Az almaültetvények megfelelő szintű kondícióját többek között az optimális víz- és tápanyagellátással, a gondos metszéssel beállított generatív és vegetatív egyensúly kialakításával biztosíthatjuk. A gyümölcsfák erőnléte kihat a károsító szervezetekkel szembeni küzdelem eredményességére, amelyet a kultúrnövény aktív védekezési reakcióinak befolyásolásával tovább javíthatunk. A gazdanövény betegségekkel szembeni védekezési mechanizmusainak kifejeződését nem csupán maga a kórokozó támadása képes kiváltani, hanem az úgynevezett abiotikus aktivátorok is, amelyek a károsító szervezetek jelenléte nélkül is fokozzák a velük szembeni védekezőképességet. Az abiotikus aktivátorok lehetnek szervetlen anyagok is, ilyenek például a foszfonátok.

Foszfonátok – önvédekezőképesség és fungicidhatás

A foszfonátok (foszforossav bázisú vegyületek) levélen és gyökéren keresztül is rövid idő alatt képesek bejutni a növénybe, ezt követően pedig akropetális és bazipetális irányban egyaránt igen gyorsan szállítódnak a szövetekben – jóval hatékonyabban, mint a legtöbb szisztemikus tulajdonsággal rendelkező peszticid molekula. A felszívódást követően elősegítik a gazdanövény önvédekező képességének kifejeződését. Stimulálják a patogénfelismerő receptorok működését, hatásukra a növényi sejtek fala megvastagszik, növekszik a ligninek és poliszaharidok beépülése és a fitoalexinek termelődése. A foszfonátok gyakorlatilag – mintegy immunizációt kiváltva – fokozott ellenálló képességet biztosítanak a gazdanövénynek a fertőzésekkel szemben, amelyet indukált, egészen pontosan pedig szisztemikus szerzett rezisztenciának (SAR) nevezünk. Az indukált rezisztencia szabályozását a növényben hormonok (jázminsav, szalicilsav és etilén) végzik. Ezek a jelátvivőként működő vegyületek a növény sejtjeiben képesek aktiválni a védekezési folyamatokban szerepet játszó gének működését. A foszfonátok a növény önvédekező képességének serkentésén túl közvetlen fungicidhatással is rendelkeznek, amelyet az elmúlt évtizedek során elsősorban Venturia, Plasmopara, Phytophtora és Pythium nemzetségbe tartozó fajok ellen igazoltak. Ausztráliában már az 1980-as évek második felében vizsgálták a foszfonátok szőlőperonoszpórára gyakorolt hatását. Megállapították, hogy mesterséges fertőzést követően a foszforossavval végzett kezelés jelentős mértékben csökkentette a megjelenő tünetek gyakoriságát és a sporuláció mértékét (kuratív hatás). Preventív alkalmazás esetén a peronoszpóra elleni hatása megegyezett a hagyományos gombaölő szerekével.

A legjobb recept: egyharmad rész ditianon, kétharmad rész foszforossav

Az elmúlt években alma- és körteültetvényekben a kálium-foszfonát varasodás elleni hatékonyságát vizsgáltuk. A készítmény alacsony fertőzöttségi szinten kellő védelmet biztosított, ezen felül egyes kísérletekben még járványos helyzetben is jelentősen mérsékelte a betegség tüneteinek előfordulási gyakoriságát, azonban a fertőzési nyomás növekedésével fokozatosan csökkent a hatékonyság megbízhatósága (1. ábra).

Mindezek alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a megfelelő védelem eléréséhez kombinációs partnerre van szükség. A portfóliónkban szereplő fungicidek közül a ditianon bizonyult a legelőnyösebbnek. A ditianon gombaölő hatása már 1957 óta ismert. Elsősorban a spórák csírázását gátolja, beavatkozik a gomba enzimrendszerébe (gátolja többek között a glicerinaldehid-3-foszfát-dehidrogenáz, a glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz, a glutation-reduktáz és a malát-dehidrogenáz enzimek működését), és képes leállítani bizonyos fehérjék szintézisét. Öszszetett hatásmódjának köszönhetően az ellene való rezisztencia kialakulásának esélye gyakorlatilag elhanyagolható, amit az elmúlt 50 év során töretlenül sikeres gyakorlati alkalmazása is alátámaszt.

A két hatóanyag különböző elegyítési arányait összehasonlítva, az 1:3-as variáció volt az, amelyik jóval meghaladta az önállóan kijuttatott öszszetevők varasodás elleni hatékonyságát (125 g/l ditianon aránylik a 375 g/l foszforossavhoz, amely 561 g/l kálium-foszfonátnak felel meg). Ezekben a kísérletekben a kálium-foszfonáttal átlagosan közepes szintű varasodás elleni hatást tudtunk elérni, míg a ditianon ezt minden esetben felülmúlta. A két hatóanyag együttesen pedig magas szintű védelmet biztosított (2. ábra).

Az új készítmény jellemzői

Az új gyári kombinációt 2017 tavaszán, Delan® Pro néven hozzuk forgalomba. A készítmény formulációját a Delan® 700 WG-nél megszokottól eltérően vizes szuszpenzió koncentrátumra (SC) cseréltük.

Ebben a folyadékban jóval finomabbak a hatóanyagszemcsék, eloszlásuk pedig sokkal egyenletesebb, ezáltal a ditianon könnyebben oldódik és jobban hasznosul (3. ábra).

Stabilitását pedig kémhatáscsökkentő adalékanyag hozzáadásával növeltük meg. Mindemellett a Delan® Pro megőrizte a Delan® 700 WG-nél megszokott kiváló esőállóságot, hatását elődjéhez hasonlóan alacsony hőmérsékleten is kifejti. A Delan® Pro gombaölő szert varasodás ellen 2,5 l/ha dózisban javasoljuk használni. Ebben az esetben a kijuttatott ditianon hatóanyag-menynyisége körülbelül 0,45 kg Delan® 700 WG-nek felel meg. Azonban az új készítmény még a 0,5 kg/ha-os dózis hatékonyságát is jelentősen felülmúlja (4. ábra).

A Delan^® Pro szerepe a varasodás elleni technológiában.

A Delan® Pro a gazdanövény növekedésétől függően 5–10 napig tartó megelőző, preventív védelmet biztosít, és már egészen a vegetáció kezdetétől jól beilleszthető a preventív védekezési technológiába. A készítmény többszöri használatával (tenyészidőszakonként akár 6-szor) nemcsak folyamatos külső védelmet biztosíthatunk a kultúrnövénynek, hanem fenntarthatjuk a kálium-foszfonát immunizáló hatását is anélkül, hogy ennek rezisztenciakockázata lenne. Extrém magas fertőzési nyomás esetén váltakozva permetezhetünk Delan® Pro-val és a kuratív hatással is rendelkező varasodásspecialistával, a Faban® 500 SC-vel.

Dr. Hoffmann Péter

fejlesztőmérnök