2016 - A fagykár a szőlőben és amit ellene tehetünk

Termőhely és hőviszonyok

A megfelelő termőhelynek alapvető szerepe van az ültetvény egész életére nézve, mert magában foglalja a klimatikus és edafikus tényezőket. A klimatikus tényezők hektikus változása jelentős károkat és pusztulást okozhat az ültetvényekben. Ezen belül a környezeti hőviszonyok alakulásának nagy jelentősége van a szőlő életében. Az évi vegetációs periódusok és fázisok csak jellemző minimális hőmennyiség és hőhatási időtartam mellett folynak le. Ha kedvezőtlen a hőmennyiség és annak hatási időtartama, akkor a növény vegetációja, fejlődése vontatott és megszakad.

A Vitis vinifera hőigény szempontjából mezoterm növény, azaz a mérsékelt égöv növénye. A szabadföldi szőlőtermesztés földrajzi határait általában a 9-21 C°-os évi középhőmérsékleti izotermákkal húzhatjuk meg. Ebből a szempontból hazánk a szőlőtermesztés északi határán található. A szőlő vegetációba indulásához és befejezéséhez szükséges hőmérséklettel kapcsolatban az irodalomban található adatok elég változatosak. A szőlő életfolyamatainak megindulásához szükséges hőmérsékletnek, az ún. biológiai nullfoknak, nemzetközileg és általánosan a 10 C°-ot fogadják el. Magyarországon a szőlő tenyészideje április elejétől október második feléig tart, 180-190 napra tehető. Az egyes vegetációs fázisokban különböző minimális hőmérsékletet igényel a szőlő. A rügyfakadás 10-13, a virágzás 12-14, a bogyóérés 15-17 C°-on indul meg.

A szőlő termesztéséhez szükséges hőösszeg 1000-2500 C°, a fajták koraiságától függően. A szőlő alsó és felső fiziológiai küszöbértéke (halálpontjának) a tenyészidő alatt fejlődő zöld szervekre és a nyugalmi idő alatt a fás részekre gyakorol hatást.

• A zöld szervek alsó halálpontja közvetlenül 0 C°alatt van.
• A -2,5 C°-os lehűlés fajtára való tekintet nélkül elpusztítja a zöld növényi részeket; felső határérték +42-46 C°. A fás részek fagyérzékenysége változó.
• A gyökerek már -5 C°-on elfagyhatnak, a jól beérett vesszők csak a tartósabb -15 C°-nál nagyobb hidegekben károsodhatnak.

Őszi, téli és tavaszi fagyok és hatásuk

A fagyok bekövetkeztének ideje szerint megkülönböztethetőek: őszi, téli, tavaszi fagyok.

Az őszi fagyok a tavaszi fagyoknál kisebb veszélyt jelentenek, bár sokszor sérülést okozhatnak a leveleken és bogyókon. A levelek ősszel a -2 C°-os fagyot még nagyobb károsodás nélkül elviselik. A vesszők beérése és a természetes lombhullás előtt lefagyott levelű tőkék vesszőiben kevesebb lesz az elraktározott szénhidráttartalom, s emiatt azok télállósága csökken. A termesztendő fajtákat úgy kell megválasztani, hogy a fogyaszthatóság a várható őszi talajmenti fagyok előtt bekövetkezzék. A borszőlőfürtöknek a fagyás nem árt, sőt, a bogyóhéj sérülése után a bogyók gyorsabban töppednek, s így relatív cukortartalmuk gyorsabban növekedik.

A szőlő fagyérzékenysége a tél folyamán változik. Novemberben, december első felében a tőke mély fiziológiai nyugalmának időszakában a vesszők viszonylag kisebb lehűlés hatására kaphatnak fagysérülést, mint a mély nyugalmi fázis végén és után. Különösen veszélyes a korán, átmenet nélkül beköszöntő hideg, ebben az időben a tőke ugyanis még nem haladt át az edződési folyamaton, a szénhidrátok túlnyomóan keményítő alakjában vannak jelen. A fiziológiai mély nyugalmi időszak végén a keményítő és más szénhidrátok könnyen és gyorsan átalakulnak cukrokká, amelyek csökkentik a sejt fagyáspontját, s növelik a növény fagyellenállóságát. A téli fagy következtében általában a termőfelület időszakos kiesése, károsodása következik be, a gyökerek épek maradnak, és a tőke 2 éven belül újra kialakítható, csupán a mélyebb, vizesebb, fagyzugosabb helyeken kell számolni a tőkék kipusztulásával.

A késő tavaszi utófagyok sokszor igen nagy kárt okoznak a szőlőben. A tavaszi fagyok kétfélék lehetnek: a hideg vidékről légáramlással fagyos légtömegek áramolnak be, vagy a helyi lehűlésből származik az úgynevezett kisugárzó fagy. Fagyveszély akkor van, mikor a talaj mentén a levegő hőmérséklete estefelé csak 4-6 C°. Ha az idő felhős, vagy szél támad, kisugárzó fagy nem jöhet létre, mert a felhőzet megakadályozza a meleg felfelé áramlását, s a szél pedig összekeveri a különböző hőmérsékletű levegőt.

A fagyérzékenységet befolyásoló tényezők

1. termesztés-technológiai elemek:

• fajta (vesszőjükben több cukrot tartalmazó fajták jobb fagytűrők)
• termőhely (fekvés, kitettség a déli lejtők – alacsonyabban fekvő területek kifejezetten fagyveszélyesek)
• művelésmód
• termés-túlterhelés hatására rohamosan csökken az ellenálló-képesség a faggyal szemben

2. vesszőbeérés ideje

3. lehűlési és felmelegedési periódusok váltakozása

Összefoglalva megállapítható, hogy a termőhely, a fajta, a talajerő-gazdálkodás, a tőkeművelés-mód helyes megválasztása, összhangja meghatározza a tőkék kondícióját, ezen keresztül fagytűrő-képességüket és a termés mennyiségét.

Védekezés a fagykárok ellen

A légáramlással szállított fagy ellen csak a növények betakarásával védekezhetünk. A helyi lehűlésből származó, kisugárzó fagy ellen a következők szerint védekezhetünk, illetve csökkenthetjük kártételét:

• Tavaszi fagyok idején a talaj ne legyen gyomos, frissen kapált, mert ezeken a talajokon nagyobb a kisugárzás (a meleg levegő felfelé áramlik és helyébe nehezebb, hideg levegő áramol).
• Kisebb (-1, -2 C°) fagy ellen füstöléssel is lehet védekezni, de csak szélcsendes időben.
• Kisebb szőlőben megvalósítható, hogy amíg a hőmérséklet fagypont alatt van, állandón vízzel permetezik a szőlőt; így -4 C°-os fagyot is sikerül kivédeni.
• Takaróanyaggal való védekezés is eredményre vezethet.
• Egyes helyeken hatalmas légkeverő lapátokat helyeznek az ültetvénybe, mely segíti a felfelé szálló melegebb légtömegek visszaáramoltatását az alacsonyabb, földfelszínhez közeli részekre.

A fagykárral sújtott területeken a hajtásokat nem ajánlatos eltávolítani (ha a hajtásoknak csak a teteje fagyott el), mert a hónaljhajtások az ép részekből előtörhetnek. A felesleges, meddő hajtások eltávolításával a tőke könnyebben átvészeli a fagykárt.

Mi történt 2016. április 26-29-e között?

Európa több bortermő vidékén óriási károkat okozott a fagy- így Burgundiában, Mosel vidékén, Ausztria több területén, Svájcban, stb. és Magyarországon is. Hogy mely napon, az országon belül is eltér, íme a példa: Tatán április 26-án érte fagykár az ültetvényeket, itt ekkor -2C°-ot jelzett előrejelző készülékünk.

Április hónapban ezt megelőzően Tatán 13, míg Sopronban 17 napon a napi maximum léghőmérséklet 20 C° felett alakult- és március vége is koranyári időket idézett- így az április végén érkező fagy sok esetben akár 15-20 cm-es hajtásokat is sújthatott. Fenológiában meglehetősen nagy az eltérés – most is – az ültetvényekben, van, ahol még a 2-4 leveles állapotot sem érik el a hajtások, másutt már 30 cm hosszúságúak.

A kár is rendkívül változó- vannak ültetvények – és nem feltétlen az alsóbb fekvésű területek – ahol 100 % fagykár is lehet, másutt 20-30%-a károsodott a hajtásoknak.

Mire számíthatunk?

Hőmérséklettől függően várhatóan 2-3 héten belül a mellék- és alvó rügyek, valamint a nem teljesen sérült hajtásokon lévő hónaljak újra fakadnak- és valamennyi termés is várható rajtuk. Fajtától függ, mennyire termékenyek ezek a rügyek.

Mit tehetünk?

Türelemmel kell lenni. Fontos a kellő energia biztosítása a növény számára, hiszen új hajtásokat neveléséhez nagy erőforrás szükséges, így komplex lombtrágyákkal segíthetjük a folyamatot (különösen a KNO3 az, amely lendületet adhat).

Mire figyeljünk a növényvédelmi kezeléseknél?

Sokan a növényvédelem felhagyását tervezik a fagy sújtotta területen- mondván nem költenek ezekre a területekre. Véleményem szerint viszont épp ezekben az ültetvényekben nem engedhetünk meg semmiféle egyéb veszteséget, hiszen itt minden leendő fürtöt védenünk kell. Ezzel a kárt csökkenthetjük. Ráadásul a kevesebb fürt- és bogyószám nagyobb bogyóméretet fog eredményezni, mely kifejezett védelemre szorul majd. Ehhez csak adalék, hogy az ültetvényen belül lesznek részek – melyek nem károsodtak- ahol fenológiában jelentősen előbbre lesznek a tőkék. Ügyeljünk a szőlő védelmére, a lisztharmat mellett komolyan figyelmet szenteljünk a peronoszpóra és botritisz elleni védelemre is.

dr. Mikóczy Nárcisz

regionális értékesítési szaktanácsadó