Vetni vagy nem vetni? Meddig kerüljön “földbe” a repce?

A repce a 2025-ös ősz vitathatatlan visszatérője. Egy országosan sikeres 2025-ös betakarítás után vagyunk, mely kedvező felvásárlási árakkal párosult (200 ezer Ft/t körüli ár), így a 2024-es rekord alacsony vetésterületről (144 ezer ha*) mozdulunk el pozitív irányba. A hazai vetésszerkezetben helye van a növénynek. Korán lekerül a földekről, és ha kalászos kerül utána, az akár 50-100 mázsás hozamtöbblettel is meghálálja a repce előveteményt, de mégsem ezért termesztjük. Az idei szezon bizonyította, hogy a “négy nagy” növényünk közül ez az egyik legjövedelmezőbben termeszthető. A technológiai fegyelmet azonban bármely másik növényünknél jobban megköveteli. Rögtön az első ilyen a helyes vetésidő megválasztása. Az optimális vetésidő az augusztus 20. - szeptember 10. közötti időszak. Ha a vetést egy gyors csírázás és kelés követi, akkor ebben az esetben van esélyünk, hogy a repce a tél beállta előtt eléri a 6-8 leveles fenofázist, amely a jó telelés egyik záloga. Van azonban egy olyan körülmény, ami az optimális vetésidő intervallumot felülírja. Ez pedig a nyárvégi, ősz eleji csapadék megléte. Amennyiben sikerült is egy megfelelő magágyat előkészítenünk, még mindig ott a dilemma, hogy bevárjuk-e a vetéssel az első jelentősebb esőt. A gazdaságok egy része azonban egyre inkább kivár, eltolva a vetést szeptember közepe, vége felé, “bevárva” az első jelentősebb csapadékot.

Ilyenkor óhatatlanul felvetődik a kérdés, meddig kerülhet a “földbe” a repce, hogy még a tél beállta előtt megerősödjön? Erre a kérdésre kerestük a választ. A BASF Hungária Kft. egy országos agrometeorológiai hálózatot üzemeltet ( north_east www.defenso.hu ). Országosan 52 állomásunk adatai állnak rendelkezésre, melyek közül egyes állomások már 2011. óta folyamatosan rögzítik az időjárási állapotjelzőket (hőmérséklet, csapadék, légnedvesség, levélfelület-nedvesség, stb.). Országosan kiválasztottunk 4 nagytájat (Alföld, Északi-Középhegység, Dunántúli-dombság, Alpokalja) és egy-egy hozzá tartozó meteorológiai állomást (Diósviszló, Balf, Kesztölc, Ásotthalom, Sárospatak). A kérdés, amire a választ kerestük az volt, hogy az elmúlt 5 évben (2020-2024) ha a termelő partner öt eltolt időpontban vetette el a repcét (aug. 20., szept. 1., 10., 20., 30.), akkor azok a növények hány leveles stádiumot értek el a vegetációs idő végéig? A repce számára hasznos napi hőösszegeket (HH) a szakirodalomban használt képlettel számoltuk:

HH (°C) = napi középhőmérséklet (°C) – 5°C (a repce bázishője, hőküszöbértéke)

Az első levél kiterüléséhez szükséges hőmennyiségnek a 90°C-ot vettük, míg minden további levél kiterülésénél a 70°C-os hőösszegekkel számoltunk. Fontos szempont volt még, hogy számoljunk a szezonális hatással is, tehát mennyire tértek el az őszi középhőmérsékletek a sokéves átlagtól. Ezt az Országos Meteorológiai Szolgálat ingyenes adatbázisából ellenőriztük (1. ábra).

A késői vetések szempontjából mindenképp kedvező, hogy az elmúlt öt évből négy esetében (2020, 2022, 2023, 2024) a középhőmérsékletek magasabbak voltak a sokéves átlagtól és itt különösen a szeptemberi, de méginkább az októberi középhőmérsékletek a fontosak a késői vetésű repce növekedése szempontjából. Tehát hosszú őszök voltak. A meteorológiai adatok értékelése alapján a következő megállapításokra jutottunk.

Mindhárom dunántúli állomás adatunk alapján elmondható, hogy az elmúlt 5 évben a szeptember 10-ig elvetett repce legalább 5 kiterült levelet kifejlesztett az ősz folyamán, sőt az olyan őszök esetében, mint a 2023-as volt, amikor a középhőmérséklet több mint 3,0 °C-kal meghaladták a sokéves átlagot, azokban az években még a szeptember 20-i vetések is nagy biztonsággal elérték a legalább 5-6 leveles stádiumot a vegetációs időszak végére. (2. ábra)

A sárospataki állomás adatai alapján a szeptember 10-i vetések nagy biztonsággal fejlesztenek legalább 5-7 levelet a tél beállta előtt, az azt követő vetési időpontokban már nem halmozódott fel a repce számára annyi hasznos hőösszeg, hogy 4 levélnél több fejlődött volna ki. (3. ábra)

Ehhez képest az ásotthalmi (Csongrád-Csanád vm.) adatok alapján, ott a melegebb évjáratokban (2023) a szeptember 20-i vetések is elérték az 5 leveles fejlettséget. (4. ábra)