Hüvelyesek
Mik azok a hüvelyesek?
A körülbelül 18 000 különböző fajukkal a hüvelyesek, más néven a babfélék családja az egyik legnagyobb biológiai sokféleségű növénycsalád. Ez a sokféleség abban is megnyilvánul, hogy egyaránt tartoznak ide lágyszárú növények és fák is.
A mezőgazdaságban elsősorban élelmiszernövényeket és takarmánynövényeket különböztetünk meg a hüvelyesek között. A többnyire nagy magvú hüvelyesek között olyan fajok találhatók meg, mint a lóbab, a borsó, a csillagfürt és a szójabab. A többnyire kis magvú hüvelyesek, amelyeket elsősorban takarmánynövényként használnak, az igen változatos here- és lucernafajokat takarják.
Miért olyan értékesek a hüvelyesek?
Minden hüvelyes rendelkezik azzal a fontos képességgel, hogy meg tudja kötni a légkörben található nitrogént a gyökérgümőiben található Rhizobium baktériumokon keresztül. Ezért a külső nitrogénműtrágyák használata általában mellőzhető. Ezzel pozitív módon hozzájárulnak az éghajlat védelméhez. Az ásványi nitrogénműtrágyák mennyiségének csökkentésén keresztül a termesztés hozzájárulhat a műtrágyák gyártásából származó széndioxid-kibocsátás csökkentéséhez is.
Ugyanakkor a hüvelyesek képesek mobilizálni a tápanyagokat, valamint hozzájárulnak a humuszképződéshez a talajban. Ennek eredményeképpen javul a talaj termőképessége, ami a hüvelyeseknek a vetésforgóba történő felvétele mellett szól. Ez egy fenntartható mezőgazdaságot biztosítana. Ezenkívül a hüvelyesek termesztése élelmet, valamint menedéket és életteret is biztosít vadon élő rovarok, madarak és egyéb állatok széles köre számára.
A hüvelyesek termesztésének növelése kiszélesíti a gyümölcsfajok spektrumát és fellazítja a viszonylag rövid vetésforgókat. Ez csökkentheti a káros szervezetek megjelenését. Javíthatja a gyomirtás hatékonyságát, a nyári és őszi növénykultúrák, valamint a kétszikű- és gabonakultúrák közötti váltakozás révén.
Az egymástól távolabb elhelyezett vetésforgók hozzájárulnak az integrált növényvédelemhez és csökkentik a növényvédő szerekkel szembeni rezisztencia kialakulásának kockázatát. Ez a növényvédő szerek használatának csökkentéséhez vezethet, ami pedig a biológiai sokféleségre kifejtett negatív hatások csökkenésével járna. Ezenkívül a virágzó hüvelyesek kiváló alapvető élelmiszerforrást jelentenek a nektárgyűjtő, beporzó rovarok számára.
Tudta Ön, hogy...
- a lencse, a borsó és a csicseriborsó is hüvelyesek?
- a magas fehérjetartalom magas terméshozamokat biztosít kis területen?
- a gyümölcsök és a magvak az étrendünk fontos részét képezik?
Kihívások
A hüvelyesek termesztése folyamatosan csökkenő tendenciát mutat az elmúlt években. A kukorica, a repce és a búza termesztése első ránézésre gyakran nyereségesebbnek tűnik a vállalkozások számára. Ráadásul a gyomnövények, a kórokozók és a kártevők problémákat okozhatnak a hüvelyesek termesztése során.
A terméshozamok, különösen a szemes hüvelyesek esetében, intenzíven ingadozhatnak az időjárás függvényében. Továbbá a takarmány-előállításban az importált szója felhasználása magas értékű fehérjeként könnyen megoldható. Ezzel összevetve, még mindig alacsony az ára.
A BASF hozzájárulása
- Minőségi oltóanyagok biztosítása a stabil
- terméshozam kulcsaként
- Az oltóanyagban található magas Rhizobium-szám ideális
- a hüvelyes vetőmagvakhoz
- A vetőmag genetikai anyagának még hatékonyabb védelme
- Magasabb terméshozam és hozamcélok a hüvelyesek termesztéséhez
- Az időjárási hatásokkal szemben különösen hatékony oltóanyag