Gyümölcsfélék

Gyümölcs: Ízletes alapok az egészséges élethez

„Minden nap egy alma az orvost távol tartja” – szól a régi brit mondás, egyszerű formában hangsúlyozva az alma egészséges hatásait. Ennek az az oka, hogy ez a vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag gyümölcs jót tesz az emberi testnek. Szerencsére a Deutschen Gesellschaft für Ernährung (Német Táplálkozási Társaság) szerint lehet, hogy ennél valamivel többről van szó. A táplálkozási szakemberek azt javasolják, hogy minden nap fogyasszunk el két adag gyümölcsöt. Az Európai Unió egyetlen másik országában sem fogyasztanak annyi almát, mint Németországban, ahol évente fejenként 26 kilogramm alma fogy el. A több mint 2 000 helyi fajta között azonban az Elstar „az almák királya”.

Ráadásul a gyümölcs nem csupán egy fogyókúrás kellék. A túlsúlyos embereknek különösen ajánlott, hogy a napi étrendjük alapjaként az alacsonyabb energiasűrűségű ételek közül fogyasszanak – ide tartozik a gyümölcsök többsége. Ennek eredményeképpen viszonylag alacsonyabb energiabevitel mellett érik el a telítettség érzését. Egyébként azok körében, akik sok gyümölcsöt esznek, kisebb a valószínűsége a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás és a stroke kialakulásának.

Hogyan termesztik a gyümölcsöket?

A kereskedelmi gyümölcstermesztés nem sok mindenben hasonlít a magánkertekben zajló termesztéshez. A modern almatermesztő gazdálkodó nem járkál fáról fára egy nagy létrával. A normál méretű fákból álló ültetvények kicsi piaci rését leszámítva a gyümölcstermő fák esetében a sűrűbb ültetvények az uralkodóak. Ezekben az ültetvényekben a fák növekedési magassága olyan mértékben korlátozott, hogy a gyümölcsöt létra nélkül le lehessen szedni kézzel.

A földieper termesztése esetében egyre fontosabbak az úgynevezett magas fóliaalagutak. Ezek olyan mobil üvegházak, amelyek szélessége öt és tíz méter közötti, a magasságuk pedig 2,5 méter körüli. A fóliaalagutas termesztéssel az első földieprek akár egy hónappal korábban is szüretelhetők, mint a szabadföldi termesztés esetén. A bogyós gyümölcsök esetében egyre jelentősebb arányú a talaj nélküli termesztés. E folyamat során a növényházi növényeket talaj helyett tápoldatokban vagy homokban termesztik. Az előny: A tápanyag-ellátás pontosabban kimérhető, mint a talaj alapú termesztés esetén. Általában a betegségekkel való fertőzöttség is alacsonyabb a talaj nélküli termesztés esetében.

Hozzájárulás a fenntarthatósághoz

A helyi szinten termesztett szezonális gyümölcsöt vásároló fogyasztók hozzájárulnak a fenntarthatósághoz. Mivel nem halmozódnak fel hosszú szállítások, az eredmény egy jobb ökológiai lábnyom. A helyben termesztett gyümölcsök egyéb előnyöket is kínálnak. Mivel akkor szüretelték le őket, amikor elérték az ideális érettségi szintet, ezért ezek tartalmazzák a legtöbb vitamint, és az ízük is intenzívebb. Szezonális és helyi – egyértelműen jó választás.

A gyümölcstermesztés kihívásai

Időnként a késői fagyok komolyan megtizedelik a gyümölcstermést. A termelők óvintézkedései ellenére 2017-ben az éjszakai fagyokban szinte minden gyümölcsfaj virágkezdeményei olyan súlyosan megsérültek, hogy később nem történt megtermékenyítés. További veszteségeket okozott a szeszélyes időjárás, a regionális intenzív esőzés, vagy akár a jégeső.

A kártevők elleni védekezés is kihívást jelent. Ennek során fontos az egyensúly megtalálása a hasznos szervezetek védelme és a jelentős kártevők elleni hatékony védekezés között.

A varasodás és a lisztharmat – az almatermesztés legfontosabb kórokozói – elleni hatékony védelemhez szelektív permetezés szükséges. Annak érdekében, hogy az almák egészségesek maradjanak a tárolás során, a tárolási betegségek ellen is megbízható védelmet kell biztosítani, már a szüret előtt.