Árpa

Az árpa az egyik fő termesztett növénykultúra a takarmányozás, a söripar és a szeszipar számára.

Az árpa piaca

Minden évben körülbelül 1,9 millió tonna árpát használnak fel malátázási célra, így az egyesült királyságbeli söripar a legnagyobb árpafelvásárló. A tavaszi árpát elsősorban lepárlásra és a lager típusú sör előállításához, míg az őszi fajtákat főleg a világos (ale) típusú sörök és az étkezési maláta előállításához használják fel.

Az árpát általában a mezőgazdasági kereskedelmen keresztül vásárolják meg.

A betakarítás előtti szerződések számos előnnyel járnak, többek között annak biztosításával, hogy a megfelelő fajtákat termesztik, és hogy lesz majd végső piac az adott termény számára. A szerződés meghatározza azokat a szemparamétereket, amelyek kulcsfontosságúak a maláta előállításához, többek között az alábbiakat:

A szem megcélzott nitrogéntartalma

• Minimális csírázás

• Szemméret

• Maximális nedvességtartalom és élelmiszerbiztonsági követelmények

A megfelelő fajta hozzáegyeztetése a végső piachoz és az adott gazdaság helyzetéhez létfontosságú első lépés a szerződésben meghatározottak teljesítéséhez.

Betegségek elleni védekezés árpában

Az árpa terméshozama a növény egészéből származik, ezért létfontosságú az összes levél, a szár, a kalászkák és a kalász védelme a betegségekkel szemben. Mivel az árpa esetében általában a szemszám és a tőhajtások száma a korlátozó tényező, alapvető fontosságú a betegségek elleni védelem már a tenyészidőszak elejétől kezdve, hogy a betegségmentes növénykultúra biztosítható legyen már a bokrosodástól kezdve.

A főbb levélbetegségek, amelyek ellen védekezni kell:

• Hálózatos levélfoltosság

• Rinhospóriumos levélfoltosság

• Ramuláriás levélfoltosság

és kisebb mértékben a lisztharmat. A permetezési stratégiában figyelembe kell venni a vörösrozsdát, különösen a tenyészidőszak későbbi szakaszában.

Az SDHI-k és a triazolok fontos pillérei a betegségek elleni védekezésnek az árpa növénykultúrákban.