Csonthéjasok európai sárgulás fitoplazmája
Kórokozó:
A hazánkban 1992-ben ismertté vált csonthéjasok európai sárgulás fitoplazmás betegséget (European Stone Fruit Yellows Phytoplasma – ESFY) a „Ca. Phytoplasma prunorum” okozza. A kajszin kívül más csonthéjas fajokat, így az őszibarackot is megfertőzheti. A kórokozó amellett, hogy nagy termésveszteséget és jelentős gyümölcsminőség-romlást okoz, csökkenti a fák élettartamát. Európában a csonthéjas gyümölcsfajok egyik legfontosabb betegsége.
Kártétel, tünet:
A kórokozó szisztemikusan fertőzi az egész fát. Kajszinál a levelek a színük felé kanalasodnak, törékennyé válnak és ritkásan helyezkednek el a hajtásokon. A leveleken az ér közötti területek hirtelen kisárgulnak, más esetben haragos zöldekké színeződnek. Az elszáradt levelek fonnyadtan lógnak az ágakon. A virágok deformáltak, 5 sziromlevél helyett gyakran 6-8 fejlődik. A vesszőkön és a hajtásokon a háncsszövet barnul. A fák vontatottan fejlődnek, az ültetvényben körkörös elrendezésben, ún. boszorkánykörben pusztulnak. Mivel a háncsszövetet teljes keresztmetszetben elpusztítja a hajtásokban a fitoplazma, a tápanyagáramlás akadályozottsága miatt hirtelen, gutaütésszerű részleges, majd teljes fapusztulás tapasztalható. A fitoplazma-fertőzésnél mézgásodás nem tapasztalható. Feltételezhetően a korábban gutaütésként diagnosztizált esetek jelentős részét csonthéjasok európai sárgulás fitoplazmája okozhatta. Őszibarackon a levelek – fajtától függően – megpirosodnak, sárgulnak és sodródnak.
Biológiája, környezeti igénye:
A fertőzési források a beteg fák. A kórokozó főként a gyökérzetben telel át, terjedése tavasszal az új háncsszövetek kialakulásával indul meg. Kizárólag háncsrészben életképes, e szövet mentén terjed szét az egész növényben. Mindez lassú folyamat, naponta 3-20 mm-t halad előre a fertőzés. A vegetatív szaporítás során terjed, illetve a szilvalevélbolha (Cacopsylla pruni) terjeszti.
Védekezés:
Az egészséges szaporítóanyag előállításával és használatával, valamint a vektor szilvalevélbolha elleni védekezéssel előzhető meg a fertőzés kialakulása.
Források:
- Glits Márton-Folk Győző: Kertészeti növénykórtan. Mezőgazda Kiadó. 3. átdolgozott és bővített kiadás. Budapest, 2000
https://dea.lib.unideb.hu/server/api/core/bitstreams/ed0bfd45-4573-4153-94aa-5056669744b1/content
https://agraragazat.hu/hir/a-csonthejas-gyumolcsfak-virus-es-virusszeru-betegsegei/