Baktériumos levélfoltosság

Baktériumos szögletes levélfoltosság (Pseudomonas savastanoi pv. glycinea)

A szója baktériumos barna vagy szögletes foltosságát a Pseudomonas savastanoi pv. glycinea (syn.: Pseudomonas syringae pv. glycinea) nevű baktérium okozza. A betegség az egész világon elterjedt, hazánkban a múlt század közepe óta ismert, 1958-ban írták le. A baktériumnak több fiziológiai rassza létezik.

A kelő szója sziklevelén barna foltok figyelhetők meg. A lombleveleken kialakuló foltok vizenyősek, szögletesek. Átmérőjük kb. 1-2 mm nagyságú. A kórfolyamat előrehaladtával a foltok összefolynak, és végül elszáradva a levéllemezből kiesnek, léziók keletkeznek. A levéllemezen kívül a tünetek hosszú, barna csíkok formájában a levélnyélen, a száron is megfigyelhetők. Vizenyős foltokat okozva a hüvelyen is megtalálható a kórokozó. A hüvely barnul, feketedik, és a falán keresztül a magokba is bejut a baktérium. A foltokon a Pseudomonas savastanoi pv. glycinea fehér színű váladékcseppjei, a baktériumnyálka jelenik meg.

A kórokozó növényi maradványokban telel és a fertőzött vetőmaggal terjed. A szója gázcserenyílásain keresztül jut be a növénybe. A baktérium terjedését a felfröccsenő víz és a rovarok segítik. A Sitonia fajok (csipkézőbogarak) szerepe kiemelkedő ebben a tekintetben, mert a kártételül nyomán kialakult sebzéseken könnyen bejut a kórokozó a szójába.

Járványok kialakulására a csapadékos, mérsékelten meleg (24-28°C) időjárás esetén lehet számítani. A viharos szeles idő, a sebzéseket okozó jégverések szintén segítik a kórokozó terjedését.

A szója baktériumos barna vagy szögletes foltosság betegség elleni védekezés hangsúlya a megelőzésen van. Ezek legfontosabb elelmei a fertőzött növényi maradványok aláforgatása, a vetésváltás szabályainak a betartása, egészséges, fémzárolt vetőmag használata, továbbá a betegség ellen kevésbé fogékony fajták választása. Állományban réztartamú szerekkel lehet a betegség elleni kezelést elvégezni.

• Érsek Tibor-Németh Lajos: Növénykórtan. Mosonmagyaróvár, 2013
• A szántóföldi növények betegségei. Szerk. Horváth József. Mezőgazda Kiadó, 1995
• Kövics György és mtsai: A szója integrált védelme. Növényvédelem. 2020. 81 [N.S. 56]: 6. 251-275. pp.

Baktériumos barna levélfoltosság (Pseudomonas syringae pv. glycinea)

A szója baktériumos barna vagy szögletes foltosságát a Pseudomonas syringae pv. glycinea (syn.: Pseudomonas savastanoi pv. glycinea) nevű baktérium okozza. A betegség az egész világon elterjedt, hazánkban a múlt század közepe óta ismert, 1958-ban írták le. A baktériumnak több fiziológiai rassza létezik.

A kelő szója sziklevelén barna foltok figyelhetők meg. A lombleveleken kialakuló foltok vizenyősek, szögletesek. Átmérőjük kb. 1-2 mm nagyságú. A kórfolyamat előrehaladtával a foltok összefolynak, és végül elszáradva a levéllemezből kiesnek, léziók keletkeznek. A levéllemezen kívül a tünetek hosszú, barna csíkok formájában a levélnyélen, a száron is megfigyelhetők. Vizenyős foltokat okozva a hüvelyen is megjelenhet a kórokozó. A hüvely barnul, feketedik, és a falán keresztül a magokba is bejut a baktérium. A foltokon Pseudomonas syringae pv. glycinea a fehér színű váladékcseppjei, a baktériumnyálka jelenik meg.

A kórokozó növényi maradványokban telel és a fertőzött vetőmaggal terjed tovább. A szója gázcserenyílásain keresztül jut be a növénybe. A baktérium terjedését a felfröccsenő víz és a rovarok segítik. A Sitonia fajok (csipkézőbogarak) szerepe kiemelkedő ebben a tekintetben, mert a kártételül nyomán kialakult sebzéseken könnyen bejut a kórokozó a szójába.

Járványok kialakulására a csapadékos, mérsékelten meleg (24-28°C) időjárás esetén lehet számítani. A viharos szeles idő, a sebzéseket okozó jégverések szintén segítik a kórokozó terjedését.

A szója baktériumos barna vagy szögletes foltosság betegség elleni védekezés hangsúlya a megelőzésen van. Ezek legfontosabb elelmei a fertőzött növényi maradványok aláforgatása, a vetésváltás szabályainak a betartása, egészséges, fémzárolt vetőmag használata, továbbá a betegség ellen kevésbé fogékony fajták választása. Állományban réztartamú szerekkel lehet a betegség elleni kezelést elvégezni.

• Érsek Tibor-Németh Lajos: Növénykórtan. Mosonmagyaróvár, 2013
• A szántóföldi növények betegségei. Szerk. Horváth József. Mezőgazda Kiadó, 1995
• Kövics György és mtsai: A szója integrált védelme. Növényvédelem. 2020. 81 [N.S. 56]: 6. 251-275. pp.