Agrobaktériumos golyva
Kórokozó:
A szőlő agrobaktériumos golyváját az Agrobacterium vitis nevű, világszerte elterjedt baktérium okozza, amely a hazai ültetvényekben is megtalálható. A betegség csak a szőlőn fordul elő.
Kártétel, tünet:
Az Agrobacterium vitis fertőzésekor az oltványokon, a szőlővesszőkön, a tőkefej sebein golyvák, karfiolszerű tumorok keletkeznek. A daganatok mérete a borsó- és az ökölnagyság között változik. Kezdetben puha állagúak, majd később megkeményednek és idővel szétesnek, elporladnak. A vesszőkön hosszúkás tumorok fejlődnek, felszínükön szálasan feszül a kéreg. A tumorképződés helyén a kéreg és a faszövet elhal, ami víz- és tápanyagszállítási zavarokat okoz.
Az agrobaktériumos fertőzés következtében a szőlő gyengén fejlődik a levelek kanalasodnak, színük sárgászölddé vagy vörösessé válik.
Szaporítóanyaggal is terjed a kórokozó. Komoly veszélyforrást jelent a látens fertőzés, mivel ennek megállapítása nehéz feladat (pl. könnyezésinedv-analízissel lehet kiszűrni a betegséget). A fertőzést tünetmentesen hordozó tőkéken akár nyolc év elteltével jelenhetnek meg az első tumorok.
Biológiája, környezeti igénye:
A fertőzés egyrészt a talajból indulhat, másrészt a fertőzés forrása a beteg növény is lehet. Az agrobaktérium sebparazita, a sebeken keresztül képes bejutni a növénybe, ahol a sejtközötti járatokban és az élő kéregszövetben fejlődik. Bejut a szállító edénynyalábokba is, így a nedvkeringés megindulásával távoli helyekre elkerül. Ahol megtelepszik, a sejteket gyors osztódásra készteti, ezért keletkeznek a tumorok. A kórokozó hőoptimuma 25-28°C. A betegségre hajlamosító tényezők közé tartoznak a fagyok okozta repedések, sérülések. A tőke fás részeit érő fagyhatásnak kísérő tünete lehet a tőkékben látensen jelen lévő Agrobacterium vitis tumorainak kifejlődése. Ehhez köthető a betegség másik magyar elnevezése is, a fagyrák kifejezés. A hajlamosító tényezők sorába tartozik még a rövid idő alatt lezajló felmelegedés és a hirtelen meginduló nedvkeringés is.
Védekezés:
A védekezés kiinduló pontja a megelőzés, az egészséges szaporító- és ültetőanyag előállítása, használata.
A metszés során a könnyezési nedv továbbvitelével terjed a betegség. Az ültetvényhigiéniai szabályok betartásával és a nedvkeringés elindulása előtt, 7°C alatt végzett metszéssel elkerülhető a fertőzés kialakulása.
Források:
- Glits Márton-Folk Győző: Kertészeti növénykórtan. Mezőgazda Kiadó. 3. átdolgozott és bővített kiadás. Budapest, 2000
- Dula Bencéné: Szőlőbetegségek 2. Nem fertőző élettani betegségek 2/1. Agrofórum. 2021/6 138-142