Üvegszárnyú almafalepke
Előfordulása:
A szitkárfélék családjába (Sesiidae, régebben Aegeriidae) tartozó üvegszárnyú almafalepke a palerktikus régióban elterjedt, hazánkban is előfordul.
Korábban másodlagos kártevőként tartották számon, amely főleg az idős vagy a károsodott, legyengült fákra jelent veszélyt. A helyzet azonban a modern ültetvények és technológiák megjelenésével változott. Többek között mindez arra vezethető vissza, hogy az intenzív ültetvényekben a metszés miatt gyakrabban keletkeznek a fákon sebzések, a sebzési felületek nagyobbak, illetve az alany föld feletti részén a tápanyagtorlódás miatt, a kártevő megtelepedésére alkalmas repedezett kéregfelszín jön létre. Megfelelő védelem hiányában az ültetvények élettartama lerövidülhet.
Leírás:
Az imágó szárnyfesztávolsága 14-22 mm. Az átlátszó szárny a hártyásszárnyúakkal teszi hasonlatossá a lepkét. Az átlátszó első szárny közepén egy szögletes folt látható, míg a szegélyét és a csúcsát kékesfekete szegély keretezi. A hátsó szárny is áttetsző, ezen csak az erek feketék. A negyedik potrohszelvényen feltűnő piros gyűrű figyelhető meg. A hernyók krémszínűek, kifejlett állapotukban 20 mm-esek.
Kártétel, kárkép:
Elsődleges tápnövénye az alma, de kifejlődhet körtén, birsen, berkenyén, galagonyán is. A hernyók a kéregben, a kéreg alatt rágnak, ezzel a kéreg gubacsos megvastagodását idézik elő. A fás részekbe nem hatolnak be. A fatörzsön felfedezhetők a kilógó bábingek és a rágcsálékszemcsék, valamint a hernyók apró vöröses ürüléke is.
Életmód:
Egynemzedékes faj. A telet hernyó alakban tölti a kéreg alatt. Tavasszal röpnyílást, majd bábkamrát készítenek. A bábok a röpnyíláson kilógnak a kéregből. A lepkék májustól augusztusig repülnek és ezalatt folyamatosan zajlik a tojásrakás a sebzésekre és a kéregrepedésekbe. A fő rajzásidő május-júniusra tehető. A kikelt kis hernyók berágják magukat a kéregbe, ahol fejlődésük kb. 20 hónapig tart. Gyakran együtt fordulnak elő az egy- és kétéves hernyók. A rágásnyom belsejében bábozódik, a kéreg felszínéhez közel. A lepke kikelésekor a báb kitolódik az üregből.
Előrejelzése, védekezés:
A talajművelés, a metszés és az egyéb munkák alkalmával ügyelni kell arra, hogy a lehető legkevesebb sérülés keletkezzen a növényeken. A feromon légtérterítéses módszerrel eredményesen lehet védekezni a kártevő ellen. Súlyos fertőzés esetén inszekticides kezelésre van szükség a lepkék rajzása idején szelektív készítményekkel. A helyes időpont meghatározását a szexferomon csapdák használata segíti, de almacefrés csalétekcsapdával jól megoldható, emellett a károsítás helyén visszamaradt bábingek számolása is jó támpontot nyújthat a védekezés szükségességét illetően. A lárvák kelésére időzített törzspermetezéssel is jó eredmények érhetők el.
Források:
- Szeőke Kálmán: Károkozó rovarok a mezőgazdaságban. Hajnalpír Kiadó. Székesfehérvár, 2015
- A szántóföldi és kertészeti növények kártevői. szerk.: Jenser G., Mészáros Z., Sáringer Gy. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 1998
- M. Hluchy és mtsai: A gyümölcsfák és a szőlő betegségei és kártevői. Biocont Laboratory. Bratislava, 2007
Haltrich Attila és mtsai: Növényvédelmi állattan. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, 2007
http://real-j.mtak.hu/16035/1/EPA03114_acta_agronomica_ovariensis_2016_1-2.pdf