Tafrinás betegség
Cseresznye, meggy
Kórokozó:
A cseresznye és meggy tafrinás betegségét, a boszorkányseprűsödést egy exoaszkuszos dérgomba, a Taphrina wiesneri okozza. Megjelenésére a csapadékos évjáratokban lehet számítani. Ritkán idéz elő hazánkban jelentősebb kárt a cseresznyében és a meggyben.
Kártétel, tünet:
A fákon sűrűn képződő hajtások, seprűsödés figyelhető meg. Ezek különösen a lombhullás után mutatnak látványos tünetet. A seprűsödött ágakon rövidszáratagúság figyelhető meg, a levelek megvastagodottak, hullámosak, felszínüket dérgomba-bevonat fedi. Színük világoszöldtől sárgásvörösen át pirosig változhat. A boszorkányseprűkön a levelek hamarabb fakadnak, virágrügyek viszont, az esetek nagy részében nincsenek. A fertőzött ágak kardszerűen lefelé görbülnek, az alapi részük megvastagodott.
Biológiája, környezeti igénye:
A beteg fás növényi részek jelentik a fertőzési forrást, amelyekben a gomba micélium alakban telel. A tafrina aszkokonídiumokkal is képes átvészelni a hideg évszakot. Szemzőhajtásokkal átvihető a betegség egyik fáról a másikra. A micélium a fás részeken keresztül jut el a rügyekig. A leveleket az aszkokonídiumok is fertőzhetik. A levélfonákon megjelenő deres bevonat tulajdonképpen egy exoaszkusz réteg. Az exoaszkuszokban aszkospórák keletkeznek, amelyek az exoaszkuszokból kilövellve jutnak tovább a fákon. Az aszkospórák sarjadzással aszkokonídiumokat hoznak létre. Az aszkokonídiumokon újabb aszkonídiumok képződnek. A hűvös, csapadékos időjárás kedvez a fertőzés terjedésének.
Védekezés:
A fertőzött növényi részek eltávolításával fékezhető a kórokozó továbbterjedése.
Források:
- Glits Márton-Folk Győző: Kertészeti növénykórtan. Mezőgazda Kiadó. 3. átdolgozott és bővített kiadás. Budapest, 2000
- M. Hluchy és mtsai: A gyümölcsfák és a szőlő betegségei és kártevői. Biocont Laboratory. Bratislava, 2007
Szilva
Kórokozó:
A szilva tafrinás betegségét a Taphrina pruni exoaszkuszos dérgomba okozza. A betegség jellemzően az idősebb fákon fordul elő, súlyosabb fertőzésre a magasabban elhelyezkedő területeken lehet számítani. A betegség elnevezése a bába vagy táskaszilva is.
Kártétel, tünet:
A sziromhullást követően furcsán fejlődő, deformálódó terméseket lehet találni. Ezek megnagyobbodnak, gyorsabban fejlődnek az egészségesekhez képest, méretük 2-7 cm között változik. Alakjuk görbült, gyakran lapos, hosszúkás és megnyúlt. Felületükön megjelenik a gomba szürkésfehér deres bevonata. Később elszáradnak és lehullanak a fáról vagy töppedten, összeaszalódva az ágakon lógnak.
Biológiája, környezeti igénye:
A beteg fás növényi részek jelentik a fertőzési forrást, a gomba a kéregparenchimában micélium alakban telel. A fertőző micélium a kocsányon át jut be a virágba, a termésbe. A fertőzött gyümölcs felületén megjelenő deres bevonat tulajdonképpen egy exoaszkusz réteg. Az exoaszkuszokban aszkospórák keletkeznek, amelyek az exoaszkuszokból kilövellve jutnak tovább a fákon. Az aszkospórák sarjadzással aszkokonídiumokat hoznak létre. Az aszkokonídiumokon újabb aszkonídiumok képződnek. Exoaszkuszok április, május és június folyamán jönnek létre. A hűvös, csapadékos időjárás kedvez a fertőzés terjedésének.
Védekezés:
A fertőzött növényi részek eltávolításával, illetve a fák nyugalmi időszakában réztartalmú fungicidekkel végzett lemosó permetezéssel csökkenthető a kórokozó előfordulása.
Források:
- Glits Márton-Folk Győző: Kertészeti növénykórtan. Mezőgazda Kiadó. 3. átdolgozott és bővített kiadás. Budapest, 2000
- M. Hluchy és mtsai: A gyümölcsfák és a szőlő betegségei és kártevői. Biocont Laboratory. Bratislava, 2007
https://www.edenkert.hu/novenydoktor/gyumolcsok-es-zoldsegek/babaszilva-tavaszi-betegseg-104/1287/
https://balintgazda.hu/kertesz/novenydoktor/szilva-tavaszi-betegsege-a-babaszilva.html