Kezdőlap AgroKnow Szolgáltatások Károsítólexikon Szoja Peronoszpora

Szója peronoszpóra

Szója peronoszpóra

Kórokozó:

A szója peronoszpórás megbetegedését a Peronospora manshurica nevű oospórás gomba okozza. A betegséget hazánkban 1958-ban írták le.

Kártétel, tünet:

A fertőzött növények levelein jelennek meg az első tünetek. A levélszínen 3-8 mm átmérőjű, citromsárga színű mozaikszerű foltok figyelhetők meg. A fonáki részen, a folt hátoldalán szürkés-lilás színeződésű penészgyep-kiverődés látható. A foltokat klorotikus gyűrű is körbeölelheti. A kórfolyamat előrehaladtával a foltok összeolvadnak, a levelek barnulnak, elpusztulnak. A szójahüvelyek is megfertőződhetnek, ekkor a magok felületén jelenik meg a micélium. Ha a szója fertőzött magból kel ki, szisztemikus fertőzés alakul ki, a csíranövény satnyul, levelei sárgák, a fonáki oldalon megjelenik a gombafonalak szövedéke.

Biológiája, környezeti igénye:

A kórokozó fertőzött növényi maradványokban és a magban marad fenn. A maghéj alatt és a levélszövetekben fejlődő, áttelelő oospórák felelősek a fertőzési ciklus elindításáért, a primer fertőzés forrásai. A levélfonákon kialakult penészgyepen képződő konídiumokkal terjed tovább a gomba felsőbb levelekre, illetve az állományon belül. A kórokozónak több, mint 30 fiziológiai rassza ismert, ami a nagy mértékű alkalmazkodóképességére utal.

Csapadékos, hűvös évjáratokban a peronoszpóra járványos fellépésére lehet számítani.

Védekezés:

Az integrált védekezés elemeinek együttes használatával lehet a betegség okozta károkat minimalizálni. Az ellenálló fajták és az egészséges, fémzárolt, csávázott vetőmag használata, a vetésváltás szabályainak a betartása (szója négy évenként követheti önmagát), a fertőzött növényi maradványok mélyre történő aláforgatása, a túlzott nitrogénkijuttatás elkerülése, továbbá kontakt réztartalmú, vagy szisztemikus fungiciddel történő állománykezelés mind hozzájárulnak a célok eléréséhez.

Források:



 Top