Kezdőlap AgroKnow Szolgáltatások Károsítólexikon Szivo Szajszervu Rovarok Szolo Gubacsatka

Szőlő-gubacsatka

Szőlő-gubacsatka

Előfordulása:

A gubacsatkák családjába (Eriophyidae) tartozó szőlő-gubacsatka (Colomerus vitis, syn.: Eriophyes vitis) Európában, Amerikában, Elő-Ázsiában és Ausztráliában elterjedt, Magyarországon is közönséges.

Leírás:

A hengeres testű kifejlett nőstény 160 μm, a hím 140 μm nagyságú, csak mikroszkóppal figyelhető meg. Lábainak száma négy.

Kártétel, kárkép:

Tápnövénye a szőlő. Táplálkozása a rügyek megduzzadása idején kezdődik. Később, a fakadás után a fiatal leveleken károsít. Az atka szúrása következtében a szőlő levelének a színén kidudorodások, sárgás, pirosas hólyagok keletkeznek, míg a fonáki oldalon nemezes, szöszös atkagubacs alakul ki. A vegetációs időszak előrehaladtával, súlyos fertőzés esetén a gubacsa a virágzatra is átterjedhet, ami a kötődést hátrányosan befolyásolja. A levelek súlyosabb fertőződése viszont nincs jelentős hatással a fürtök minőségére és mennyiségére, ugyanis az itt keletkező gubacsok inkább feltűnőek, mit károsak.

Életmód:

Évente 6-7 nemzedéke fejlődik ki. A kifejlett atkák telelnek át a rügyekben. Már kora tavasszal a rügyek duzzadásakor aktivizálódnak. Nemezszerű gubacsot képeznek, ebben élnek és szaporodnak az állatok. Szűznemzéssel történő szaporodásuk május-június folyamán a legintenzívebb. A vegetáció során kizárólag szövedékben élnek. A telelőhelyeikre, a rügyekbe lombhullás előtt húzódnak be.

Előrejelzése, védekezés:

Kémiai kezelésre csak szélsőségesen tömeges felszaporodás esetén van szükség, amikor a kártevő a leveleket és a virágzatokat is súlyosan megfertőzi. A védekezésre speciális akaricidek használhatók. A leghatékonyabban akkor lehet védekezni ellene, amikor tavasszal még nem alakította ki az atka a védelmét jelentő nemezes atkagubacsot. A kémia kezelések megtervezésekor a ragadozó atkák védelmét is szem előtt kell tartani.

Források:



 Top