Kezdőlap AgroKnow Szolgáltatások Károsítólexikon Szivo Szajszervu Rovarok Osztrak Poloska

Osztrák poloska

Osztrák poloska

Előfordulása:

A pajzsos poloskákhoz (Scutelleridae) tartozó osztrákpoloska egész Európában elterjedt, Kis-Ázsiában és Észak-Afrikában is megtalálható. Leginkább a déli fekvésű területeket kedveli. Főként a termesztett gabonaféléken él (őszi és tavaszi búza, őszi és tavaszi árpa, rozs, tritikále), de megtalálható a réteken, legelőkön fejlődő fűféléken is. Tápnövényei megegyeznek az mórpoloskáéval.

Leírás:

A mórpoloskánál valamivel nagyobb, 11-14 mm nagyságú, zömök, lapos testű állat. Pofái a fejpajzsot körülzárják (a mórpoloskánál nem). Színezete változékony. Lehet szalmasárga vagy halványszürke és barna, sőt fekete is. Világos rajzolat díszítheti.

Kártétel, kárkép:

A lárva és imágó is károsít. Tavasszal a leveleket és a hajtásokat szívogatják, aminek következtében sárgulás, hajtáspusztulás, intenzív sarjadzás figyelhető meg. Szárba indulást követően a fő- és mellékhajtások sárgulását, pusztulását, valamint a kalászolás elmaradását okozzák. Kalászhányás idején a károsítás hatására a szem hasban marad. A hasban lévő kalász károsításakor jellegzetes tünet a kalászkifehéredés, a kalászorsó megszúrása esetén a szúrás feletti kalászrész elhalása (térdeskalász, zászlóskalász) a jellemző. Az érésben lévő szemek szívogatásának hatására a tejesérés fázisában lévő szemek aszottak lesznek, viaszérésben a szemeken kör alakú folt jelenik meg, a lisztből készült tészta nem kel meg. 5-6% poloskaszúrt szem már nagy mértékben rontja a liszt minőségét. A sütőipari érték csökkenése arra vezethető vissza, hogy a poloska által a búzaszembe juttatott enzimek a tésztakészítés során aktivizálódnak és lebontják a sikért. A poloskák kifejlődéséhez elengedhetetlen az, hogy a növények generatív részein, főként a magokon táplálkozzanak. Először a tábla szélén jelenik meg a kártevő, majd fokozatosan egyre beljebb népesíti be a területet.

Életmód:

Egynemzedékes faj. Imágó alakban telel a táblaszéleken az avarban. Tavasz folyamán bújnak elő és vándorolnak a gabonatáblákba. Az osztrákpoloska valamivel hamarabb jelenik meg a gabonatáblákon, mint a mórpoloska. A nőstények a párzást követően májusban rakják le tojásaikat a levelekre (gyakran 14-es csomókban), esetleg a szárra és a kalászra. A fejlettségüket 5 vedléssel érik el az aratási időre. Az imágók júliusban elhagyják a gabonatáblákat és ősz elejéig, a telelőhelyükre vonulásig a táblákhoz közeli pázsitfüveken táplálkoznak. Szúró-szívó szájszervvel rendelkeznek. A lárvák és az imágók is károsítanak.

Fejlődésüket a meleg, száraz május segíti.

Előrejelzése, védekezés:

Az előrejelzés egyrészt fűhálózással végezhető. Amennyiben 100 hálócsapásban bokrosodás, szárbaszökkenés és kikalászolás idején 20-30, illetve az érés idején 150 poloska található védekezésre van szükség. A népesség nagyságát másrészt avarvizsgálattal lehet meghatározni. Ekkor a telelésre vonult imágókat az avarminták zsákos futtatóba helyezésével lehet számba venni. Kárveszélyt jelent kora tavasszal a négyzetméterenként 5-6 db imágó megjelenése. A poloskák ellen inszekticides állománykezeléssel lehet fellépni. Általában a levéltetvek és a vetésfehérítő bogarak elleni védekezés a gabonapoloskák ellen is hatásos. A szegélykezelés is hatékony védekezési mód lehet.

Források:



 Top