Kezdőlap AgroKnow Szolgáltatások Károsítólexikon Szivo Szajszervu Rovarok Morpoloska

Mórpoloska

Mórpoloska

Előfordulása:

A pajzsos poloskákhoz (Scutelleridae) tartozó mórpoloska vagy szerecsenpoloska egész Európában elterjedt, Közép-Ázsiában, Közel-Keleten és Észak-Afrikában is megtalálható, hazánkban is közönséges. Leginkább a déli fekvésű területeket kedveli. Főként a termesztett gabonaféléken él (őszi és tavaszi búza, őszi és tavaszi árpa, rozs, tritikále és ritkán a zab), de megtalálhatók a réteken, legelőkön fejlődő fűféléken is. Tápnövényei megegyeznek az osztrákpoloskáéval. Az imágók átmenetileg fészkes virágzatúakon is táplálkozhatnak, a lárvák viszont érzékenyek, csak a fűféléken maradnak életben pl. Dactylis, Hordeum, Triticum fajokon.

Leírás:

Az osztrákpoloskánál valamivel kisebb, 8-11,5 mm nagyságú faj. Pofái a fejpajzsot nem zárják körül (az osztrák poloskánál igen). Színezete változékony, alapszíne világosbarnától egészen sötétbarnáig terjed. Az előháton és a pajzson jellegzetes szürke rajzolat figyelhető meg.

Kártétel, kárkép:

Kártétele és kárképe megegyezik az osztrákpoloskáéval. A lárva és imágó is károsít. Tavasszal a leveleket és a hajtásokat szívogatják, aminek következtében sárgulás, hajtáspusztulás, intenzív sarjadzás figyelhető meg. Szárba indulást követően a fő- és mellékhajtások sárgulását, pusztulását, valamint a kalászolás elmaradását okozzák. Kalászhányás idején a károsítás hatására a szem hasban marad. A hasban lévő kalász károsításakor jellegzetes tünet a kalászkifehéredés, a kalászorsó megszúrása esetén a szúrás feletti kalászrész elhalása (térdeskalász, zászlóskalász) a jellemző. Az érésben lévő szemek szívogatásának hatására a tejesérés fázisában lévő szemek aszottak lesznek, viaszérésben a szemeken kör alakú folt jelenik meg, a lisztből készült tészta nem kel meg. 5-6% poloskaszúrt szem már nagy mértékben rontja a liszt minőségét. A sütőipari érték csökkenése arra vezethető vissza, hogy a poloskák által a búzaszembe juttatott enzimek a tésztakészítés során aktivizálódnak és lebontják a sikért. A poloskák kifejlődéséhez elengedhetetlen az, hogy a növények generatív részein, főként a magokon táplálkozzanak. Először a tábla szélén jelenik meg a kártevő, majd fokozatosan egyre beljebb népesíti be a területet.

Életmód:

Egynemzedékes faj. Imágó alakban telel a táblaszéleken az avarban. Tavasz folyamán bújnak elő és vándorolnak a gabonatáblákba. A mórpoloska valamivel később jelenik meg a gabonatáblákon, mint az osztrákpoloska. A nőstények a párzást követően májusban rakják le tojásaikat a levelekre, a szárra és a kalászra. A fejlettségüket 5 vedléssel érik el az aratási időre. Az imágók júliusban elhagyják a gabonatáblákat és ősz elejéig, a telelőhelyükre vonulásig a táblákhoz közeli pázsitfüveken táplálkoznak. Szúró-szívó szájszervvel rendelkeznek. A lárvák és az imágók is károsítanak.

Fejlődésüket a meleg, száraz május segíti.

Előrejelzése, védekezés:

Az előrejelzés egyrészt fűhálózással végezhető. Amennyiben 100 hálócsapásban bokrosodás, szárbaszökkenés és kikalászolás idején 20-30, illetve az érés idején 150 poloska található védekezésre van szükség. A népesség nagyságát másrészt avarvizsgálattal lehet meghatározni. Ekkor a telelésre vonult imágókat az avarminták zsákos futtatóba helyezésével lehet számba venni. Kárveszélyt jelent kora tavasszal a négyzetméterenként 5-6 db imágó megjelenése. A poloskák ellen inszekticides állománykezeléssel lehet fellépni. Általában a levéltetvek és a vetésfehérítő bogarak elleni védekezés a gabonapoloskák ellen is hatásos. A szegélykezelés is hatékony védekezési mód lehet.

Források:



 Top