Előfordulása:

A valódi levéltetvek családjába (Aphididae) tartozó káposzta-levéltetű a mérsékelt égövön és a trópusokon világszerte elterjedt faj, Magyarországon is közönséges.

Leírás:

A szárnyatlan nőstények világoszöld színűek. A testüket hamuszürke viaszpor borítja, amely védi a szervezetüket a kiszáradástól. Hosszuk 2,4-2,8 mm. A mindössze fél milliméter nagyságú tojásuk fényes fekete.

Kártétel, kárkép:

Tápnövényei között különböző káposztafélék, a repce, a mustár és egyéb keresztesvirágú növények találhatók (pl.: pásztortáska, rezeda). A káposzta-levéltetű szívogatása következtében a károsított levelek torzulnak, fonnyadnak és elsárgultnak, a becők deformálódhatnak. A fertőzött növényeken megjelenik a mézharmat, és az azon megtelepedő korompenész. A káposzta-levéltetű közvetlen kártétele a szívogatás során a növénytől történő víz- és tápanyag-elvonás. Közvetett kártételt azzal okoz, hogy a tarlórépa-sárgaság vírust terjeszti.

Életmód:

A káposzta-levéltetű nem tápnövénycserés faj. Egy év során 10-15 nemzedéke is kifejlődhet. A telet tojás alakban tölti a tápnövényein, a káposztatorzsán, keresztesvirágúak gyökerein. A kora tavasszal kelő lárvákból szárnyatlan ősanyák keletkeznek. Utódai között szárnyas nőstények is vannak, amelyek tovább vándorolnak más keresztes virágú növényekre, így települnek be a repcetáblába is. A vegetáció végén ivaros alakok jönnek létre, amelyek tojásaikat a növények tövére helyezik. A meleg száraz időjárás elősegíti az elszaporodásukat.

Előrejelzése, védekezés:

A káposzta-levéltetű előrejelzéséhez sárga tálak használhatók. Amennyiben a vizes tál naponta 10-15 egyednél többet fog, inszekticides kezelés indokolt. Viaszos bevonatuk megnehezíti a védekezést.

Források:



 Top