Hamvas őszibarack-levéltetű
Előfordulása:
A valódi levéltetvek családjába (Aphididae) tartozó hamvas őszibarack-levéltetű Európában, Ázsiában és Amerikában elterjedt, hazánkban is megtalálható.
Leírás:
A szárnyatlan nőstények hamvas kékeszöld színűek, fehér viaszréteggel borítottak. Testük 2,5 mm hosszú.
Kártétel, kárkép:
Téli tápnövénye az őszibarack. Nyári tápnövényére, a nádra nem minden évben vándorol át. A levéltetvek sűrű telepekben károsítanak az őszibarack levelének fonáki oldalán. A szívogatás hatására a levelek meggörbülnek, kanalasodnak a fonák felé, sárgulnak és elszáradnak. A kolónia alatti levelekre, gyümölcsökre lecsöpög egyrészt a mézharmat, amelyen megtelepszik a korompenész, másrészt az állatok által termelt fehér viasz. A beszennyeződött gyümölcsök piaci értéke romlik. Csökken a levelek asszimilációs felülete. A hamvas őszibarack-levéltetű számos vírus terjesztésében működik közre.
Életmód:
A telet tojás alakban tölti az őszibarackfán. Ha kedvezőek számára a körülmények, ha erős fejlődésű a fa, nem vándorol át a nyári tápnövényére. Amennyiben áttelepedett a nádra, ősszel az itt kifejlődött gynopár nőstények és a szárnyas hímek átrepülnek az őszibarackfára. A gynopár nőstény létrehozza az ivaros szaporodásra képes szárnyatlan nőstényeket, amelyek a szárnyas hímekkel történő párosodás után október-november folyamán lerakják az áttelelő tojásokat.
Előrejelzése, védekezés:
A tél végi olajos lemosó permetezéssel az áttelelő tojások száma gyéríthető. A kezelés akkor indokolt, ha a 3 éves ágakon méterenként 10 tojás számolható. A zöld őszibarack-levéltetűt természetes ellenségek sora pusztítja, ezért a kémiai védekezés fontos szempontjai közé tartozik ezen fajok kímélése. A gyümölcsösökbe való betelepedése sárgatállal vagy sárga ragacsos lappal jól követhető. Általában a virágzás után végzett egyetlen levéltetű irtó készítménnyel végzett kezeléssel gazdasági jelentőségű károkozás szintje alatt tartható a hamvas őszibarack levéltetű népesség.
Források:
- Ripka Géza: Növények integrált termesztése II., NAKVI
- A szántóföldi és kertészeti növények kártevői. szerk.: Jenser G., Mészáros Z., Sáringer Gy. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 1998
https://www.fibl.org/fileadmin/documents/shop/4263-stone-fruit-protection-hu.pdf