Kezdőlap AgroKnow Szolgáltatások Károsítólexikon Szivo Szajszervu Rovarok Amerikai Keleti Cseresznyelegy

Amerikai keleti cseresznyelégy

Amerikai keleti cseresznyelégy

Előfordulása:

A fúrólegyek családjába (Tephritidae) tartozó amerikai keleti cseresznyelégy Amerikából származik. Európában először Svájcban írták le 1983-ban, Magyarországon 2002-ben dokumentálták az első megjelenését a Fejér megyei Csákvár közelében. 2006-os felmérés szerint szinte egész Magyarországon elterjedt. Mivel csupán kis távolságok megtételére képes, terjedése a fertőzött gyümölcsszállítmányokhoz köthető. Rajzása az európai cseresznyelégyéhez képest valamivel később kezdődik, ezért a késői fajtákat károsítja inkább (‘Hedelfingeni‘, ‘Kordia‘, ‘Regina‘, ‘Sweetheart‘ stb.).

Leírás:

Az imágó az európai cseresznyelégyhez hasonló kinézetű, kissé nagyobb 4-5 mm hosszúságú. A hím hasi részén 3 fehér sáv, a nőstényén 4 fut végig. A potroh fekete, de előfordulhat, hogy a szelvények hátsó pereme sárgás árnyalatú. Pajzsocskája fehér, az alapjánál és az oldalain fekete. Szárnyai színezete fontos rendszertani bélyeg. A szárnyak áttetszőek feketésbarna mintázattal. A szárny végén egy fordított „V” alakú rajzolat figyelhető meg. A „V” alak egyik szárának alakulása alapján különíthető el az európai cseresznyelégytől. A szárny csúcsához közelebb lévő szár az európai cseresznyelégy esetében nem ágazik el, míg az amerikai keleti cseresznyelégynél igen. Krémszínű lábatlan lárvája típusa nyű, amely kifejlett állapotban eléri az 5-6 mm hosszúságot.

Kártétel, kárkép:

Tápnövényköre az európai cseresznyelégyéhez nagyon hasonló. Fő gazdanövénye szintén a cseresznye, de emellett károsíthatja többek között a vadcseresznyét, a meggyet, a japán szilvát és a körtét is. A cseresznyelégy lárvája, a nyű a cseresznye „kukcosodását” okozza. A termések megpuhulnak, megbarnulnak és elrothadnak. A mag körüli gyümölcshús elpépesedik, így a mag könnyen mozgathatóvá válik. A károsodott termések végül elfonnyadnak, egy részük lehullik a fáról.

Életmód:

Évente egy nemzedéke fejlődik. A pupáriumban lévő bábok telelnek át a talajban. Az imágók rajzása elhúzódó, kezdete június közepére tehető és egészen szeptember második dekádjáig tarthat. A megtermékenyített nőstények a tojócsövük segítségével a zsendülő, sárguló, puhulni kezdő cseresznyébe, az epidermisz alá teszik a tojásaikat, az európai cseresznyeléggyel ellentétben gyümölcsönként többet is. Az imágók mézharmattal táplálkoznak. A lárvák kb. 3 hét alatt kifejlődnek a termésekben, kivetik magukat és a talajba fúródnak, ahol pupáriumot készítenek, majd bebábozódnak.

Előrejelzése, védekezés:

Sárga színű ragacsos fogólapokkal és bizonyos ammóniumegyületek illatanyagával nyomon követhető a rajzás menete, illetve a gyéríthető a kártevő-népesség. A legyek a fakorona déli oldalán tartózkodnak legnagyobb mennyiségben, így a csapdákat is ide célszerű kihelyezni. Védekezésre optimális időpont a legyek rajzásakor, még tojásrakás előtt van, hiszen már a gyümölcsben károsító lárvák ellen nem hatékony a kezelés. Kontakt és felszívódó szerek is rendelkezésre állnak. A cseresznyelégy elleni védekezés során fontos azt is szem előtt tartani, hogy az alkalmazott hatóanyag élelmezés-egészségügyi várakozási ideje hogyan alakul. Több kezelésre is szükség lehet. A bábok száma az ültetvény talajának forgatásos művelése során csökkenthető.

Források:



 Top