Szeptóriás levél- és pelyvabarnulás

A szeptóriás pelyvabarnulás betegség kórokozója a Stagonospora nodorum nevű gomba. Korábbi elnevezése Septoria nodorum. Teleomorf alakja a Phaeosphaeria nodorum.

A gomba gazdanövényei között első helyen a búza szerepel, de megtámadhatja az árpát, tritikálét és a rozsot is.

Amennyiben a vetőmag fertőzött volt, a tünetek már a csíranövényen is megjelennek, amelyek a betegség következtében meggörbülnek, a sziklevél megbarnulva elpusztul. A betegség először az alsó leveleken jelentkezik, majd halad a felsőbb levélszintek felé. A leveleken kívül a levélhüvelyt és a szárat, valamint a kalászt is megfertőzheti a kórokozó. Jellegzetes tünet az általában megnyúlt, lencse alakú, szürkésbarna közepű, sárgán szegélyezett foltok megjelenése. A kórokozó a pelyvaleveleken is megtelepedhet, idővel teljesen beboríthatja azokat. A fertőzés a pelyváról képes a szemekbe is bejutni. Az elhalt szövetrészeken képződnek a kórokozó termőtestei, a piknídiumok apró, gombostűfejnyi, fekete pontok formájában. A levelek elszáradnak, csökken a gabona asszimilációs felülete, ami a termésveszteség kialakulásához és a termésminőség romlásához vezet. A beteg szemek kicsik, ráncosak, sötét színűek és szorulnak, kényszerérettek lesznek. Az erős fertőzés esetén 30-50%-os terméskiesést is okozhat a Stagonospora nodorum. A kalász és a felső három levél (zászlós levél) megbetegedése esetén a legnagyobb a terméscsökkenés.

A kórokozó a fertőzött növényi maradványokban akár három éven átmegőrizheti az életképességét. A gomba túlélésére az árvakelések és a vetőmagok is lehetőséget biztosítanak. Áttelelhet a gomba nyugvómicélium vagy piknídium formájában. A legkedvezőbb hőmérsékleti tartomány a kórokozó számára a 18-22°C közötti tartományba esik, tehát egy kicsit magasabb, mint ami a szeptóriás levélfoltosság kialakulásához optimális. A gomba megtelepedéséhez a levelek hat órán át tartó vízborítottsága szükséges. A fertőzés tehát csapadékos, mérsékelten meleg, szeles időben a legvalószínűbb a kalászos gabona szárba indulását követően. A Stagonospora nodorum fejlődési ciklusa 12-16 nap.

Mivel három éven át is fennmaradhat a kórokozó a fertőzött növényi részeken, nagyon fontos ezek mélyre történő alászánása, tehát a forgatás nélküli talajművelés ebben az esetben kerülendő. A harmonikus tápanyag-ellátottság növeli a gabona stressztűrő képességét. A túlzott nitrogéntrágyázásban részesített és a túl sűrű állományok könnyeben megfertőződhetnek. A betegségre kevésbé fogékony fajták választásával, a helyes növényi sorrend kialakításával és az árvakelések pusztításával csökkenthető a fertőződés kockázata. Érdemes kerülni a túl korai vetést, mert ekkor szeptember – október folyamán még kifejlődhet egy teljes fertőzési ciklusa a kórokozónak az adott táblán. Kerülendők továbbá a mélyfekvésű belvizes területek. Állománypermetezésre a bokrosodás végén, illetve kalászoláskor, virágzáskor kerülhet sor. A gomba ellen többféle hatóanyag áll rendelkezésre. Ha a kórokozó bejutott a levél szövetébe csak a szisztemikus, illetve kombinált hatóanyagú készítmények biztosítanak hatékony védelmet ellene. A vetőmagcsávázással a betegség korai fellépése ellen lehet védekezni.

• https://agraragazat.hu/hir/a-kalaszos-gabonak-levelbetegsegei/

• A szántóföldi növények betegségei. Szerk.: Horváth József. Második kiadás. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 1995
• Érsek Tibor-Németh Lajos: Növénykórtan. Mosonmagyaróvár, 2013
• Növényvédelemtan II./1. Szerk: Petróczi István. Gödöllő, 1989