Sároshátú gyászbogár

Sároshátú gyászbogár

Előfordulása:

A gyászbogarak családjába (Tenebrionidae) tartozó sároshátú bogár fő elterjedési területe Délkelet-Európa, de egész Európában és egészen Szibériáig megtalálható. Hazánkban is gyakori.

Leírás:

Az imágó 7-10 mm nagyságú. Színe fekete, de a tora és a szárnyfedői a rátapadt földtől, sártól szürkésbarnák. Előtora széles, sűrűn pontozott. Szárnyfedői bordázottak, szemcsézettek. Hártyás szárnya csökevényes, ezért röpképtelen. Lárvája típusa áldrótféreg. Felülete fényes, sima, tapintása kemény. A lárva fiatal korában csontfehér színű, majd egyre sötétebbé válik, kifejlett állapotában sötét szürkésbarna. Az áldrótféreg első pár torlába ásóláb.

Kártétel, kárkép:

Polifág kártevő. Megtámadja a kukoricát, a kalászos gabonát, a napraforgót stb. Az imágó a kukorica csíranövény szárát, levélnyelét és a tenyészőcsúcsát rágja meg. A leveleken karéjozó rágás figyelhető meg. A lárvák a növény föld alatti részeit pusztítják.

Életmód:

Egyéves fejlődésű rovar. A bogarak viszont akár 3 évig is élhetnek. Imágó alakban telel a talajban vagy a növényi maradványok alatt 1-2 cm mélységben. Kora tavasszal, márciusban gyülekeznek a melegebb napokon. A bogarak gyalogolva keresik a tápnövényeiket. A táplálkozást és a párosodást követően a nőstények 2-5 cm mélységbe a talajba rakják le tojásaikat. A kikelő fiatal lárvák eleinte humusszal táplálkoznak, majd a hajszálgyökereken fejlődnek tovább, később a kukorica nagyobb gyökereit rágják meg. 6-8 lárva stádiumot követően a nyár végén bebábozódnak. Még ebben az évben kialakul a bogár, de már nem jön elő, a talajban telel át. Elszaporodásának kedvez a száraz, meleg időjárás.

Előrejelzése, védekezés:

Védekezni ellenük csak abban az esetben szükséges, ha kora tavasszal tömegesen jelennek meg a kukoricatáblában. Rendszerint jelentős mértékű gazdasági kárt nem okoz.

Források:



 Top