Rózsailonca

A sodrómolyok családjába (Tortricidae) tartozó rózsailonca (Archips rosana, syn.: Cacoecia rosana) Európában, Kis-Ázsiában és a Kaukázuson túli területeken található meg, Észak-Amerikába behurcolták. Magyarországon közönséges.

A lepke szárnyfesztávolsága 18-22 mm. A hímek elülső szárnyának alapszíne világosbarnától szürkésbarnáig változik. Rajta különböző foltok és harántsávok láthatók. A nőstények első szárnyán a rajzolatok jóval halványabbak. A hátsó szárny mindkét nem esetében szürkésbarna, a csúcsán sárga. A kifejlett hernyók szürkészöldek enyhe lilásvörös árnyalattal. Méretük 16-22 mm.

Soktápnövényű faj. A hernyók a legtöbb gyümölcsfát károsítják, különösen kedvelik a kajszit. Tavasszal a fiatal hernyók a rügyeket odvasítják, majd a bimbókat károsítják. Kirágják a termőrészeket, a virág nem nyílik ki, hanem elbarnul és elszárad. A leveleket besodorják és a sodrat belsejében hámozgatnak, lyuggatják a leveleket. A fiatal gyümölcsöket a levelek védelmében rágják. A sérülések parásodnak, aminek következtében torzulnak a termések. Később, az érő gyümölcsök húsába lyukakat rágnak. A termés piaci értékét jelentősen csökkenthetik. A hernyók a betakarított gyümölccsel bejuthatnak a raktárakba, ahol számukra kedvező körülmények esetén folytathatják a károsítást.

A rózsailoncának évente egy nemzedéke fejlődik. Tojás alakban vészeli át a telet a vastagabb vázágakon, fatörzseken, bokrok ágain. A kis hernyók rügypattanáskor kelnek és bemásznak a koronába. Rügyeken, bimbókon, leveleken és gyümölcsökön táplálkoznak. A lárváknak 5 fejlődési állapotuk van. Az L5-ös lárvák a károsítás helyén bábozódnak be. A lepkék júniustól szeptemberig repülnek, rajzáscsúcsuk általában júniusra tehető. A megtermékenyített nőstények a tojásaikat csomókban rakják le.

Rajzásmegfigyelésre feromoncsapda használható. Rovarölő szeres kezelésre akkor kerül sor, ha természetes ellenségeinek nem sikerül a rózsailonca népességet a gazdasági kárt okozó szint alá szorítani.

• A növényvédelmi állattan kézikönyve II. Szerk.: Jermy Tibor és Balázs Klára. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1989
• M. Hluchy és mtsai: A gyümölcsfák és a szőlő betegségei és kártevői. Biocont Laboratory. Bratislava, 2007