Repcegyökér-ormányos

Az ormányosbogarak (Curculionidae) családjába tartozó repcegyökér-ormányos vagy más néven gubacsormányos Európában Ázsiában és Észak-Afrikában él. Magyarországon csak szórványosan fordul elő.

A 2,6-3,2 mm hosszú, fekete színű imágók teste fehér szőrökkel borított. Lárvája fehér színű kukac. A lárvának 3 fejlődési fokozata van. A bábok 5-6 mm hosszúak, színük eleinte csontfehér majd kelés előtt sötét szürkévé válnak.

Kedvelt tápnövényei közé tartozik a vadrepce és az útszéli zsázsa, a termesztett növények közül a különböző káposztafélék és az őszi káposztarepce. A károsított növények gyökérnyakán vagy gyökértestén gömbölyű, lencse vagy mogyoró nagyságú gubacsok fejlődnek. Ezekben a gubacsokban élnek a lárvák. Rendszerint gubacsonként egy lárva fejlődik, de előfordulhatnak több rekeszes gubacsok is. A gubacsok egymás mellett helyezkednek el, össze is érhetnek egymással, ekkor belső járataik összekapcsolódnak. A Plasmodiophora brassicae okozta gyökérgolyvától úgy különböztethető meg, hogy míg a gyökérgolyva tömör, addig a repce-gyökérormányos okozta gubacsok átvágva üreges szerkezetűek, bennük a lárvák, illetve barna színű rágcsálékuk figyelhető meg. A gubacsok számának növekedésével nő az őszi káposztarepce téli kipusztulásának a kockázata, mert a fertőzött növények fagytűrő képessége csökken. Leginkább a vontatottan kelő repcét veszélyezteti. Az imágók is károsítják a repcét, de sokkal kisebb mértékben, mint a lárvák. A bogarak a növények föld feletti részeit fogyasztják, főleg a leveleket rágják.

Az egynemzedékes Ceutorhynchus pleurostigma-nak két törzse van. Az őszi törzs egyedei – amelyek nyugalmi állapotban töltik a nyarat az erdőszélek avarjában – károsítják az őszi káposztarepcét. A bogarak a repce kelésének idején, szeptember folyamán kezdenek behúzódni a táblába, ahol már a kétleveles repcében elkezdenek tojást rakni. A tojásokat a repce gyökérnyaki részéhez vagy a gyökér bőrszövetébe süllyesztve helyezik el. Egészen az ősz végéig folytatódik a tojásrakás, de enyhe teleken sem szünetel. A telet különböző fejlődési alakokban tölti a kártevő, így a fertőzött repce táblákon megtalálhatók az imágók, a tojások és a különböző fejlődési stádiumú lárvák is. Az áttelelt imágók még kora tavasszal is rakhatnak tojást. A kikelő lárvák gubacsokat képeznek a gyökereken majd 3 vedlést követően elhagyják azoka, és a talajban bábozódnak. A bogarak májusban rajzanak. Az érési táplálkozást követően a nyárra nyugalomba vonulnak. A száraz meleg időjárás a felszaporodásukat elősegíti. A tavaszi rassz egyedei nem veszélyeztetik a repcét, azok vad keresztesvirágú növényeken fejlődnek.

Az imágók rajzása sárga színcsapdával jól követhető. Harmonikus tápanyagellátás mellett az őszi káposztarepce kiheverheti a gyökérormányos kártételét. Okszerű talajműveléssel és megfelelő vetésváltás alkalmazásával a kártevő egyedszáma csökkenthető.

• Eőri Teréz: A repce termesztése. Budapest, 2001
• Kártevők elleni védekezés I.szerk.: Seprős Imre. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. Budapest, 2001
• Ripka Géza: Növények integrált termesztése II. NAKVI, Budapest
• A szántóföldi és kertészeti növények kártevői. szerk.: Jenser G., Mészáros Z., Sáringer Gy. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 1998 Akkor akiben van ti hát ja húsmarha leírása az nincs is

• https://agroforum.hu/agrarhirek/novenyvedelem/a-repce-egy-ritka-kartevoje-a-gubacsormanyos/