Kezdőlap AgroKnow Szolgáltatások Károsítólexikon Puhatestuek Meztelencsigak

Meztelencsigák

Meztelencsigák

Előfordulása:

A Deroceras nemzetség tagjai a tarajos házatlancsigák (Limacidae) családjába tartoznak, míg az Arion fajok a simatestű házatlancsigák (Arionidae) családjába sorolhatók. A kártevő csigák közül a repcére leginkább veszélyt jelenthet Magyarországon a spanyol csupaszcsiga (Arion lusitanicus) és a szántóföldi házatlancsiga (Deroceras agreste), de e fajok mellett nemzetségük más tagjai is megjelenhetnek.

A spanyol csupaszcsiga az Ibériai félszigetről származik, Európa déli, délnyugati részén, Spanyolországban, részben Dél-Angliában és Nyugat-Franciaországban honos. Ausztráliába és Észak-Amerikába behurcolták. Európában napjainkra gyakorlatilag eljutott mindenhova a fokozatos terjedésének köszönhetően. Magyarországon első alkalommal 1985-ben Sopronban jegyezték fel.

A szántóföldi házatlancsiga világszerte elterjedt. Széthurcolása előtt csak Európában (kivétel Görögország) és Ázsiában fordult elő.

Leírás:

A spanyol csupaszcsiga 8-14 mm nagyságú, barnásvörös színű csigafaj. Alakja hengeres a farki vége felé elkeskenyedő. Légzőnyílása az elülső zsigerzacskójában található. Talpszegélye világossárga. Testfelületén mély, hosszirányú barázdák figyelhetők meg. Megjelenése esetenként az Arion rufus-éhoz nagyon hasonló.

A szántóföldi házatlancsiga teste 30-35 mm hosszú. Változatos színű és színezetű faj. Általában hússzínű, testét apró szürke, barna vagy fekete foltok és csíkok díszítik. Nyálkája, amely egész testén, de legnagyobb mennyiségben a talpán termelődik, tejfehér.

Kártétel, kárkép:

Tápnövénykörük széles, megtalálhatók közöttük szántóföldi és kertészeti növények és számos gyomfaj. A repce annyiban kedvező körülményeket biztosít a csigák számára, hogy ősszel viszonylag hamar betakarja a talajt védve ezzel a kártevőt a fagy ellen, illetve nyáron a sűrű állomány párás körülményeket biztosít a csigák számára.

A spanyol csupaszcsiga kártétele következtében a leveleken szabálytalan rágásnyomok találhatók. A növények föld alatti részeit is károsítják. Árnyékos, mélyebb fekvésű területeken a nappali órákban is táplálkoznak. Mivel csoportosan élnek, az általuk okozott növényritkulás foltszerű.

A szántóföldi házatlancsiga kezdetben csak az erek közötti levélrészeket hámozgatja, majd később átrágja a levéllemezt. A növények gyökerét, gumóját odvasítják. A károsított növényeken tejfehér, gyöngyházfényű nyálkacsík árulja el jelenlétüket.

Életmód:

A spanyol csupaszcsiga egynemzedékes (esetenként két nemzedék is kifejlődhet) faj. A telet tojás alakban tölti a talajban. Tavasszal a petékből közvetlenül fejlődnek ki a fiatal csigák. Testüket nyúlós nyálka fedi. Hímnős állatok. Egy csiga akár 200 tojást is lerakhat.

A szántóföldi házatlancsiga szintén egyéves fejlődésű. A telet tojás alakban vagy fiatal, ki nem fejlett állapotban tölti. Ez utóbbi esetben az egyedek összegömbölyödnek és vastagon körülveszik magukat a nyálkájukkal. Telelőhelye a növényi maradványok, farönkök, kövek és talajrögök között található. Tél végén vagy kora tavasszal elhagyják téli búvóhelyüket. Tavasz végén, nyár elején kezdődik a tojások lerakása. Egyedenként általában 150-250 tojást raknak, de előfordulhat 350-400 darabos tojás produkció is. Vedlés nélkül fejlődnek, a kikelt kis csigák 2-3 hónap alatt fokozatos növekedéssel érik el a kifejlett állapotukat

Előrejelzése, védekezés:

A talajműveléssel csökkenthető a tojások száma. Kénes trágyázás esetenként mérsékelheti a repcetáblába betelepülő csigák mennyiségét. Ugyenezt a célt szolgálhatja a táblák széleinél 5 méteres sávban elvégzett mésznitrogénes vagy égetett meszes kezelés, illetve az ún. csigakerítés használata. A csigák elleni védekezésre csigacsalétkes etetés is alkalmazható, vagy a kedvelt tápnövényük pl. pásztortáska vagy csillaghúr egy-egy területen való meghagyása is jó módszer lehet. Vannak olyan növények is, amelyek csigariasztásra kiválóan alkalmasak (pl. paradicsom). A gazdálkodók számára csigaölő készítmények is rendelkezésre állnak.

Források:



 Top