Napraforgó lisztharmat

A napraforgó lisztharmat betegséget a polifág Erysiphe cichoracearum nevű kazmotéciumos tömlősgomba okozza. A napraforgónak nem jelentős betegsége, ritkán okoz komolyabb fertőzést.

A napraforgó alsó, illetve középső levelein kezdetben fehér, laza micéliumszövedék jelenik meg, ami később szürkés árnyalatúvá válik. A vegetációs időszak előrehaladtával a gombafonalak között apró, fekete pontszerű képletek, a kazmotéciumok, a kórokozó ivaros termőtestei fejlődnek ki.

Az Erysiphe cichoracearum obligát ektoparazita életmódot folytat. A kazmotéciumok növényi maradványokon képesek áttelelni. Innen indul a tavaszi primér fertőzés, a kazmotéciumokban képződött aszkuszokban létrejött aszkospórákból. A leveleken a micéliumágak végén található tartókon alakulnak ki a konídiumok, amelyek a járvány terjedéséért felelősek. A 20 Celsius fokot meghaladó, mérsékelten meleg, párás (85% feletti relatív páratartalom) időjárás kedvez a kórokozó fejlődésének.

A vetésforgó szabályainak a betartása (4-5 évig ne kerüljön napraforgó önmaga után), az árvakelések és a gyomnövények irtása, valamint az ellenálló hibridek választása általában elegendő a betegség elkerülésére.

• Érsek Tibor-Németh Lajos: Növénykórtan. Mosonmagyaróvár, 2013
• A szántóföldi növények betegségei. Szerk. Horváth József. Mezőgazda Kiadó, 1995

• https://www.agronaplo.hu/szakfolyoirat/2003/4/novenyvedelem/a-napraforgo-kartevoi-es-betegsegei