Kezdőlap AgroKnow Szolgáltatások Károsítólexikon Meggyantraknozis

Meggyantraknózis

Meggyantraknózis

Kórokozó:

A meggyantraknózis betegséget a Colletotrichum acutatum (teleomorf alakja: Glomerella acutata) gomba okozza. A betegség korábban használt neve glöospóriumos gyümölcsrothadás. A C. acutatum a legújabb kutatási eredmények alapján gyűjtőfajnak, azaz fajkomplexnek tekinthető. A kórokozó széles gazdanövénykörrel rendelkezik. Gyomokon is előfordul, ezért a meggyültetvények gyomirtására is fokozott figyelmet célszerű fordítani. A meggy mellett a szamócán okoz súlyos károkat. A meggyfajták között fogékonyságbeli különbségek vannak. Az Érdi bőtermő érzékeny a betegségre – akár 80%-os termésveszteség is kialakulhat, míg a Pipacs elnevezésű fajta toleráns az antraknózissal szemben.

Kártétel, tünet:

A gyümölcsökön fénytelen, besüppedő barna foltok keletkeznek, amelyeken idővel megjelennek a pontszerű fekete acervuluszok, az ivartalan termőtestek. Az acervuluszokból kiszabaduló konídiumok rózsaszín vagy narancssárgás bevonatot képeznek. A tüneteket mutató gyümölcsök nedves csapadékos időjárás esetén elrothadnak, meleg, száraz körülmények mellett összeaszalódnak, mumifikálódnak. A kórokozó látens módon is az érett gyümölcsökben rejtőzhet, előfordulhat, hogy a tünetek csak a szállítás vagy a tárolás alkalmával jelennek meg.

Biológiája, környezeti igénye:

A kórokozó a fertőzött növényi maradványokon, a fertőzött gyümölcsökön és azok kocsányán, illetve a cseresznyénél a rügyekben telel át micélium alakban, azonban a konídiumok is át tudják vészelni a hideg időszakot. A színeződése idején a konídiumok a gyümölcsöt a sérüléseken keresztül támadják meg, de a szaporító képlet képes az egészséges bőrszöveten is átjutni. A fertőzéshez viszont csapadékra mindenképpen szükség van. A tavasz beköszöntével, 12-18°C-os hőmérsékleten már megkezdődik az acervuluszok konídiumtermelése.

Védekezés:

Az antraknózisra kevésbé érzékeny fajták használata, a szellős lombkorona kialakítása, a fertőzési források (gyümölcsmúmiák, fertőzött növényi maradványok) megsemmisítése hozzájárul a betegség visszaszorításához. Kiemelt figyelmet érdemes fordítani a permetezés helyes időpontjának a meghatározására, valamint a hatóanyag-rotációra a fungicidtolerancia vagy -rezisztencia kialakulásának elkerülése érdekében.

Források:



 Top