Kezdőlap AgroKnow Szolgáltatások Károsítólexikon Lombosfa Fehermoly

Lombosfa-fehérmoly

Lombosfa-fehérmoly

Előfordulása:

Az ezüstszárnyú molyok (Leucopteridae) családjához (korábban Leucopteridae családba sorolták) tartozó lombosfa-fehérmoly (Leucoptera malifoliella, syn.: Leucoptera scitella) Európa egész területén előfordul, hazánkban is megtalálható. Csak ritkán figyelhető meg a veszélyes túlszaporodása. Amennyiben mégis bekövetkezik, nagymértékű lombvesztést okoz, levelenként 20-40 foltakna is kialakulhat. Túlszaporodása összefüggésbe hozható a növényvédő szerek nem megfelelő használatával.

Leírás:

Az imágó szárnyfesztávolsága 6-7 mm. Az első pár szárny alapszíne csillogó ezüstszürke. A szárny csúcsán narancssárga alapon feketével szegélyezett fehér ékalakú foltok figyelhetők meg, a belső szegélynél pedig feketével vastagon keretezett, ólomszürke tükörfolt látható. A kifejlett állapotukban kb. 4 mm hosszúságot elérő hernyók zöldek, háti-hasi irányban lapítottak.

Kártétel, kárkép:

A lombosfa-fehérmoly tápnövényei közé tartozik az alma, a körte, a meggy, galagonya stb. Lárvája a levél két epidermiszrétege között a parenchimában aknákat készít. Az akna kezdetben apró, pontszerű, majd a hernyó fejlődése folyamán spirál vonalban haladva kialakítja az 1-1,8 cm átmérőjű foltaknát. A bőrszöveten át jól látható az akna középvonalában a csigavonalban elhelyezkedő ürülék. Amíg az aknában él a kártevő, addig a felette lévő epidermisz világosbarna, ha elhagyta az állat, sötét színűre változik.

Életmód:

Évente általában három nemzedéke fejlődik, de előfordulhat egy részleges negyedik is. Hűvös, csapadékos évjárat esetén viszont csak kettő figyelhető meg. A telet sűrű fehér gubó védelmében, báb alakban tölti a fakéreg repedéseiben, a lehullott leveleken. Az első nemzedék lepkéi április közepétől repülnek. A megtermékenyített nőstények a tojásokat egyesével helyezik a levelek fonákára. A kis hernyó ott rágja ki a tojás burkát, ahol az a levéllel érintkezik, majd behatol a levél szövetébe. A négy lárvastádiumon átesett hernyók elhagyják a levelet és vékony fonálon leereszkedve bábozódásra alkalmas helyet keresnek. A lárvák fehéres, csónak alakú szövedékben bábozódnak be a levelek fonák oldalán, a kéregrepedésekben, valamint a lehullott lombban és a talaj felső rétegében. A nemzedékek általában összefolynak, de a rajzáscsúcsok elkülöníthetők.

Előrejelzése, védekezés:

Szexferomon csapdával a rajzás menete pontosan nyomon követhető. 50-100 lepke/hét/csapda esetén a védekezés indokolttá válik. Lárvakelés időszakában kitinszintézis gátló készítmények használata javasolható. Az inszekticides kezelésről szóló döntést nagy mértékben meghatározza a parazitáltság mértéke is. Az áttelelő alakok télvégi lemosó permetezéssel, a fatörzs tisztogatásával gyéríthetők.

Források:



 Top