Kezdőlap AgroKnow Szolgáltatások Károsítólexikon Keleti Gyumolcsmoly

Keleti gyümölcsmoly

Keleti gyümölcsmoly

Előfordulása:

A sodrómolyok családjába (Tortricidae) tartozó keleti gyümölcsmoly (Grapholitha molesta, syn.: Laspeyresia molesta) Kínából származik. Napjainkra világszerte elterjedt, Magyarországon 1966 óta ismert az előfordulása.

Leírás:

A lepkék szárnyfesztávolsága 12-14 mm. Elülső szárnyának alapszíne szürkésbarna, amelyeket barna haránthullámok díszítenek. Az elülső szegély mentén szürkésfehér és fekete ék alakú foltok váltakoznak. A tükörfolt csak halványan jelenik meg. Hátulsó szárnya sötétbarna. Nagyon hasonlít a szilvamolyhoz, annál valamivel kisebb testű. Teljes bizonyossággal csak az ivarszerveik vizsgálata alapján különíthetők el. A kifejlett hernyó hossza 10-14 mm, színe sárgásfehér, hátoldalán rózsaszín árnyalattal. A lárva az almamoly hernyójához hasonló. Amennyiben a nagyítóval az utolsó ízen megtalálható az öt sertéből álló farfésű, akkor keleti gyümölcsmolyról van szó.

Kártétel, kárkép:

Polifág faj. Legkedveltebb tápnövénye az őszibarack, de a kajszi, a cseresznye és a meggy jelentős kártevőjeként is számon tartott rovar. A barackmolyhoz hasonlóan hajtás- és gyümölcskártételt okoz. Az első nemzedék hernyói a hajtáscsúcson berágnak és hajtásokat fogyasztják el, aminek következtében azok 10-15 cm-es szakaszon fonnyadnak és elszáradnak (a barackmoly által károsított hajtások csak 2-3 cm hosszúak). A berágás helyén mézgafolyás léphet fel és ürülékszemcsék figyelhetők meg. A következő két nemzedék hernyói a gyümölcsöket károsítják, általában a kocsánynál fúrják be magukat. Kezdetben a bőrszövet alatt táplálkoznak, majd magig hatoló járatokat rágnak. A hernyók a rágás mellett ürülékükkel szennyezik a termést. A gyümölcsből a hernyó kimeneti nyílásán mézga folyik. A sebek kaput nyitnak a másodlagos kórokozók (pl. monília) megtelepedésének. A fertőzött gyümölcsök lehullanak.

Életmód:

Magyarországon évente általában három teljes és egy részleges negyedik nemzedéke fejlődik ki. A telet sűrű szövedék védelmében, kifejlett L5-ös stádiumú lárvaként tölti a fatörzs tövénél a kéregben. Tavasszal a hernyók a bábozódnak és májusban kezdődik az áttelelő nemzedék lepkéinek rajzása. A megtermékenyített nőstények a hajtástengelyekre és a csúcshajtások leveleire rakják le a tojásaikat. A kikelő hernyó berágja magát a hajtás belsejébe és lefelé halad. Az utolsó lárvastádiumot követően gubót készít és bebábozódik. A második nemzedék lepkéi június-július, a harmadiké július-augusztusban repülnek. Ezek lárvái már a gyümölcsökben fejlődnek. A negyedik nemzedék imágói augusztus, szeptember folyamán rajzanak. Utódaik egy része eléri a fejlett lárvastádiumot, ezek áttelelnek, a többiek a téli hidegben elpusztulnak.

Előrejelzése, védekezés:

A kelő lárvák elleni védekezés időpontja a szexferomon csapda megfigyelések, illetve effektív hőösszegszámítás alapján határozható meg pontosan. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a szexferomon csapdák a keleti gyümölcsmoly mellett a szilvamoly imágókat is fogják. Ezek elkülönítése az ivarszervek alapján lehetséges. A lepkék ellen a rajzáscsúcs elérésekor lehet a leghatékonyabban védekezni. Feromon légtértelítés módszer is használható a párosodás megakadályozására.

Források:



 Top