Káposzta-bagolylepke
Előfordulása:
A bagolylepkék családjába (Noctuidae) tartozó káposzta-bagolylepke (Mamestra brassicae syn.: Barathra brassicae) palearktikus elterjedésű, Magyarországon is közönséges.
Leírás:
Az imágók szárnyfesztávolsága 42-48 mm. Az elülső szárny alapszíne sötétszürke, fekete. Szürke mintázatában a bagolyrajzolat elemei jól kivehetők. A szárny külső szegélyén haránt irányú hullámvonal található. Szárnyjegyei fehér pikkelyekkel rajzoltak. A hátsó szárny szürke. A kifejlett hernyó 40-50 mm hosszúságú, alapszíne sohasem zöldes. A fiatalabb lárvák alapszíne lehet zöldes barnás vagy szürkés. Rajtuk világos színű hosszanti csíkozás található.
Kártétel, kárkép:
Széles tápnövénykörrel rendelkező faj, elsősorban a káposztaféléket fogyasztja, de a legkülönfélébb termesztett növényeken is megtalálható, így a szójában is. A gyomok közül különösen a paraj- és a libatopfélékhez vonzódnak. A fiatal hernyók kezdetben a levéllemezen hámozgatnak, majd átrágják a leveleket, később csak a vastagabb erek maradnak meg. A növények szárát is hámozgatják. A lárvák fénykerülők, igyekeznek a növény belsejébe berágni magukat. Napsütésben a levelek alá húzódnak. Főként éjszaka táplálkoznak, de a levelek takarásában nappal is károsítanak.
Életmód:
Hazánkban évente két nemzedéke fejlődik ki. A telet a talajban mintegy 10-12 centiméteres mélységben bábállapotban tölti. A lepkék májusban kezdenek el kikelni, az első nemzedék rajzása június elejére véget ér. A nőstények az érési táplálkozást és a párosodást követően tojásaikat csomókban rakják le a levelek fonáki oldalára. A fiatal hernyók kezdetben csoportosan a levelek fonákán hámozgatnak, később szétmásznak és már lyukakat rágnak, valamint karéjozva pusztítják a levéllemezt. Súlyos kártétel esetén csupán a vastagabb erek maradnak meg a levelekből. A hernyók nappal is táplálkoznak, de jellemzően inkább éjszaka. A hernyók 5 vedlést követően a talajban bábozódnak be. A második nemzedék rajzáscsúcsa július végén, augusztus elején van.
Előrejelzése, védekezés:
A lepke rajzásmenete fény vagy feromoncsapdázással jól nyomon követhető. A hernyók száma fűhálózással határozható meg. Amennyiben négyzetméterenként kettő vagy több lárva fordul elő, a védekezés indokolttá válik. A vegyszeres védekezéshez kontakt és szisztemikus készítmények is rendelkezésre állnak. A kezelés a fejlődésük kezdetén lévő hernyók ellen a leghatékonyabb. Az őszi talajművelés a talajban lévő bábok számát csökkenti.
Források:
- Szeőke Kálmán: Károkozó rovarok a mezőgazdaságban. Hajnalpír Kiadó. Székesfehérvár, 2015
- Ripka Géza: Növények integrált termesztése III. NAKVI, Budapest
- A szántóföldi és kertészeti növények kártevői. szerk.: Jenser G., Mészáros Z., Sáringer Gy. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 1998