Kezdőlap AgroKnow Szolgáltatások Károsítólexikon Kalaszosok Rizoktonias Betegsege

Kalászosok rizoktóniás betegsége

Kalászosok rizoktóniás betegsége

Kórokozó:

A kalászosok rizoktóniás betegségét, az éles határvonalú szemfoltos szártőbetegséget a Rhizoctonia cerealis nevű gomba okozza. Teleomorf, ivaros alakja a Ceratobasidium gramineum.

Kártétel, tünet:

A fertőzés a vegetációs időszak során bármikor bekövetkezhet, a gomba számára kedvező körülmények között akár már az ősz folyamán is. A levélhüvelyeken éles határvonalú foltok figyelhetők meg, melyek sötét határvonallal keretezettek. Gyakran a foltok területén az epidermisz felszakad. A foltok a száron is megjelennek egészen kb. 30 cm-es magasságig. A gyökerek barnulnak, pusztulnak, a hajtások száma csökken. Kalászkifehéredést és a gabona megdőlését okozhat, összezsugorodott, töpörödött szemek képződnek. A Rhizoctonia cerealis által okozott termésveszteség mértéke több tényezőtől függ. Egyaránt befolyásolja az évjárat, a termőhely és a termesztéstechnológia. Ritkán előforduló, súlyos fertőzés esetén nyugat-európai adatok szerint akár 25%-os termésveszteséget is okozhat.

A szártörő gomba („szemfolt”-betegség) (Ramulispora herpotrichoides, syn.: Pseudocercosporella herpotrichoides) okozta tünetekkel nagy hasonlóságot mutat a Rhizoctonia cerealis fertőzés következtében létrejött éles határvonalú szemfolt.

Biológiája, környezeti igénye:

A Rhizoctonia cerealis talajlakó gomba. Micélium alakban telel a gabonatábla talajában, a fertőzött növényi maradványokban, fűféle gyomokon, de szkleróciumot is képezhet. Hifasejtjei kétmagvúak. Konídiumokat nem fejleszt. Gyengültségi parazita, tehát minden olyan körülmény, ami a kalászos gabona fejlődését lassítja vagy hátráltatja kedvez a fertőzés kialakulásának. Különösen alacsonyabb hőmérsékleten lehet nagyobb kártételre számítani, illetve savanyú kémhatású, száraz vagy homokos talajok esetében. Gazdanövényei a pázsitfűfélékhez tartoznak.

Az őszi búza rizoktóniás betegségének előidézésében a R. cerealis mellett más Rhizoctonia-fajok is szerepet játszhatnak (R. solani, R. zeae, R. oryzae).

Védekezés:

A fertőzött talajba néhány évig nem tanácsos gabonát vetni. A rendszeres gyomirtással a kórokozó gazdanövényei pusztíthatók, így a fennmaradása megszakad. A harmonikus tápanyag-ellátással, az optimális vetési körülmények kialakításával, egészséges vetőmag használatával fokozható a növények abiotikus és biotikus stresszekkel szembeni ellenálló képessége. A vetőmagcsávázás az őszi fertőződések elkerülését segíti.

Források:



 Top