Kezdőlap AgroKnow Szolgáltatások Károsítólexikon Hopenesz

Hópenész

Hópenész
<DOM />
<DOM />
<DOM />
<DOM />

Kórokozó:

A hópenész betegség kórokozója a Microdochium nivale (syn.: Fusarium nivale) (teleomorf alak: Monographella nivalis) nevű gombafaj. Elsősorban a búzát és a rozsot fertőzi, de más kalászosokat is megbetegíthet. Hazánkban egyre ritkábban lép fel, jellemzően a nagy hótakarójú teleken fordul elő.

Kártétel, tünet:

A vastag, lassan olvadó hótakaró alatt a kalászos gabona levelein telepedik meg a gomba. Az oxigénhiánytól legyengült növényállományt könnyen megfertőzi a hópenész. Az olvadás után a lombozaton és a szártövön pelyhes fehér, majd piszkosszürke micéliumszövedék figyelhető meg. Általában a korán vetett, buja vetések károsodnak. A búzalevelek kezdeteben sárgulnak, lefekszenek a földre, majd megbarnulnak, és összetapadva nemezszerű bevonatot képeznek. A kelő rozsnövények dugóhúzó alakban csavarodnak, a levelek fakó szürkék lesznek, majd barnulnak, szintén a talajfelszínre fekszenek. A fertőzés következtében a növények foltokban kipusztulhatnak. Az életben maradt búzanövényeken még megfelelő bokrosodás esetén is kevés kalász fejlődik, bennük a szemek szorulnak, töppedtek lesznek. A termés mennyisége csökken, minősége romlik. Ha a rozsnövények túlélik a fertőzést a szárba indulás fenofázisban szártő- és gyökérrothadás léphet fel.

Biológiája, környezeti igénye:

Az eljegesedett felszínű hótakaró alatt telelő gabona a levegőtlen környezetben az oxigénhiány miatt legyengül, így könnyebben megjelenhet rajta a hópenész. A Microdochium nivale a talajban telel micélium alakban, de fertőzött vetőmaggal is terjed. A fertőzést a micéliumok, az aszkospórák vagy konídiumok váltják ki. Az aránytalan, túlzott nitrogénellátás, a korai vetés miatt kialakult dús lombozat a fertőzésre hajlamosító tényezők közé tartozik. A gomba szaporodásának kedvez a fagypont körüli hőmérséklet és a nedves, páradús környezet.

Védekezés:

Egészséges, fémzárolt vetőmag optimális időszakban történő vetése, megfelelő növényi sorrend kialakítása, a harmonikus tápanyag-ellátás csökkeni a fertőzés kialakulásának esélyét.

Ha a hótakaró vastag, tartósan megmarad, akkor felületén a nappali és az éjszakai hőingadozás miatt összefüggő jégréteg alakulhat ki. Ebben a levegőtlen, oxigénhiányos környezetben a növények legyengülnek, kitettebbekké válnak a hópenész fertőzésére. Célszerű ekkor a jégréteget tüskés- vagy gyűrűshengerrel megtörni, aminek következtében levegőhöz, így oxigénhez jutnak a növények.

A felszívódó csávázószeres kezelés a betegség fellépése ellen véd.

Források:



 Top