Kezdőlap AgroKnow Szolgáltatások Károsítólexikon Hajtastoro Eszeleny

Hajtástörő eszelény

Hajtástörő eszelény

Előfordulása:

Az eszelények családjába (Attelabidae) tartozó hajtástörő eszelény (Haplorhynchites caeruleus, syn.: Rhynchites caeruleus) Európában, Szibériában és Japánban fordul elő. Hazánkban is közönséges. Leginkább a gondozatlan, szórvány gyümölcsösökben károsít. Komoly károkat a fiatal fákban tesz.

Leírás:

Ormány nélküli hossza 2,5-3 mm. Az imágók színe sötétkék vagy zöld, fémfényűen csillogó.

Kártétel, kárkép:

Tápnövényeihez tartozik többek között a szilva, a körte, az alma, a kajszi és az őszibarack, de a rózsát és a tölgyet is károsíthatja. Az imágók rügyeket és virágbimbókat fogyasztanak. A fiatal hajtáscsúcsok alatt kb. 10-30 cm-re a nőstény berág a hajtásokba, aminek következtében azok letörve lógnak a fán. Az elszáradó hajtás csak a kéreggel kapcsolódik a fához.

Életmód:

Évente egy nemzedéke van. A telet a talajban imágó alakban tölti földgubó védelmében. A bogarak tavasszal bújnak elő. Érési táplálkozást folytatnak, rügyeket és virágbimbókat fogyasztanak. Más eszelényektől eltérően a hajtástörő eszelény a fakadó hajtásokba fúrt lyukba, azok csúcsától kb. 10-15 cm-es távolságra helyezi a tojásait 2-3-as csoportokban. A tojásrakás helye alatt a nőstény átrágja a hajtást. A lárvák az elszáradó hajtásokban fejlődnek ki, amelyeket az utolsó vedlést követően elhagynak és a talajba húzódnak. Ott bábkamrát készítenek, majd bogárrá alakulnak. Már csak a következő év tavaszán bújnak elő.

Előrejelzése, védekezés:

A bogarak mozgását a fatörzsekre rögzített hullámkartoncsíkok segítségével lehet nyomon követni. A lehullott lárvákkal fertőzött gyümölcsök megsemmisítése csökkenti a kártevő elszaporodását. Ha szükséges rovarölő szeres kezeléssel is lehet védekezni ellene.

Források:



 Top