Füstösszárnyú levéldarázs

A valódi levéldarazsak családjába (Tenthredinidae) tartozó füstösszárnyú levéldarázs világszerte elterjedt.

Az imágó teste fekete, hossza 4-6 mm. Szárnya füstös, üvegszerűen áttetsző, rajta barnás harántsáv húzódik. Az álhernyók hossza 8-10 mm, a feji részél vastagabbak, hátrafelé keskenyedők. Színe alapvetően sárga, viszont fekete nyálkás váladék borítja a testük felszínét, amitől meztelencsigára emlékeztetőek, csillogó feketébe hajló olajzöld színűek lesznek.

Főként a Rosaceae családba tartozó növényeken fejlődik, így a cseresznyét és a meggyet is károsíthatja. Főként a fiatalabb cseresznyefákat veszélyezteti a füstösszárnyú levéldarázs lárvájának tarrágása. Az álhernyók jellegzetes módon károsítják a leveleket. Lehámozzák a felső bőrszövetet és a parenchimát, így csak az alsó bőrszövet és az erek maradnak meg. A fejlett lárvák ablakosan lyuggatják a leveleket. A fertőzött levelek megbarnulnak, lehullanak. A termések idő előtt lepotyognak. A fertőzött fák legyengülnek, érzékenyebbekké válnak a fagyra, termőképességük romlik.

Évente két nemzedéke fejlődik. A talajban telel lárva vagy előbáb formában a talajban elkészített bábkamrában. Az áprilisra kifejlődött imágók a párzást követően a levéllemez szövetébe helyezik a tojásaikat. Az első nemzedék álhernyói májusban és júniusban kelnek. A leveleken táplálkoznak, és hatszor vedlenek. Az utolsó vedlést követően már nem fedi sötét nyálkabevonat a testüket, színük sárga lesz. Az álhernyók népesebb második nemzedéke augusztus, szeptember folyamán jelenik meg. Az álhernyók a talajban, a bábozódás helyén szövedéket alakítanak ki.

A rágókártevők ellen irányuló kezelés általában a füstösszárnyú levéldarázs elszaporodását is megakadályozza. Leghatékonyabban fiatal lárva korukban pusztíthatók el.

Szeőke Kálmán: Károkozó rovarok a mezőgazdaságban. Hajnalpír Kiadó. Székesfehérvár, 2015

Ripka Géza: Növények integrált termesztése I., NAKVI

A szántóföldi és kertészeti növények kártevői. szerk.: Jenser G., Mészáros Z., Sáringer Gy. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 1998

M. Hluchy és mtsai: A gyümölcsfák és a szőlő betegségei és kártevői. Biocont Laboratory. Bratislava, 2007

Haltrich Attila és mtsai: Növényvédelmi állattan. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, 2007: