Kezdőlap AgroKnow Szolgáltatások Károsítólexikon Firkalobogar

Firkálóbogár

Firkálóbogár

Előfordulása:

A levélbogarak családjába (Chrysomelidae) tartozó firkálóbogár Európában őshonos, Észak-Afrikába és Észak-Amerikába a 19. században hurcolták be. Az amerikai alanyra oltott fajtákon és számos hibriden rosszul fejlődik. Jelentősége napjainkra nem számottevő.

Leírás:

Az imágó 5-6 mm hosszú, színe fekete. Testét finom, vörösessárga szőrzet fedi. A lárva csontfehér testén a szemölcsökből apró serték fejlődnek. Három pár torlába van.

Kártétel, kárkép:

Fő tápnövénye a szőlő, de emellett a füzikét (Epilobium spp.) is kedveli. A bogarak a szőlő levelén hámozgatnak, és a még el nem fásodott vesszők kérgébe zegzugos járatokat rágnak, erről a kárképről (firkálás) kapta a nevét a rovar. A levelek mellett a bogyót is károsítja, ennek következtében a fiatal szőlőszemek felrepednek, a magok láthatóvá válnak, az idősebbek sebei bevarasodhatnak. A fő kártevő alak a lárva, amely a szőlő gyökérzetén táplálkozik, a gyökereken hosszanti vagy spirál alakú felületi járatokat rág. A károsított gyökerek rothadnak, elpusztulnak, a növény föld feletti része gyengén fejlődik. A károsítás foltszerűen jelentkezik.

Életmód:

Évente egy nemzedéke fejlődik ki. A telet kifejlett lárva alakban tölti a talajban 10-15 cm mélyen a szőlő gyökerei mellett. A lárvák április, május folyamán bábozódnak be. Az imágók rajzáscsúcsa júniusra tehető. Szűznemzéssel (parthenogenezis) szaporodik, a hímek ismeretlenek. A tojásokat a nőstények 30-40-es csomókban a tőkenyakhoz közel helyezik el a már leváló kéreg alá. A kikelő lárvák a talajba furakodnak és megkezdik táplálkozásukat, lefelé haladó csatornaszerű rágásukat a szőlő fiatal gyökerein. Fejlődésének a homoktalajok kedvezők.

Előrejelzése, védekezés:

A molyok elleni permetezés a firkálóbogár ellen is hatékony, kimondottan ellene való védekezésre általában nincs szükség.

Források:



 Top