Fekete rothadás

Fekete rothadás

Kórokozó:

A szőlő feketerothadását a Guignardia bidwellii nevű peritéciumos gomba okozza, amelynek ivartalan, piknídiumos alakja a Phyllosticta ampelicida. Hazánkban az elmúlt évek során a fekete rothadás a legjelentősebb szőlőbetegségek közé került. A gomba Észak-Amerika területéről származik, Európában a 19. század végén jelent meg. Első hazai előfordulásáról 1999-benadtak hírt. Kedvező környezeti viszonyok között hatalmas kárt okozhat, 80-100%-os termésveszteség is előfordulhat. A legtöbb szőlőfajta, még az innovatív fajták is, fogékonyak a betegségre.

Kártétel, tünet:

A kórokozó a szőlő minden fiatal zöld részét képes megfertőzni, de a legnagyobb kárt a bogyók és a fürtök megbetegítésével okozza. A levélen apró, barnásvörös, kerekded vagy kissé szegletes foltok, perzseléshez hasonló tünetek jelennek meg a fertőzést követő 14-21. napon. A foltokban a bőrszövet alatt körkörösen elhelyezkedő apró, gömb alakú fekete piknídiumok fejlődnek. A levélnyélen, a fürtkocsányon és a hajtástengelyen hosszúkás, besüppedő lilás foltok figyelhetők meg. A fertőzött bogyók – a betegség magyar elnevezésével ellentétben – nem rothadnak meg, hanem megkeményednek és mumifikálódnak, a fürtkocsányról nem hullanak le. A színük viszont a betegség nevének megfelelően mélyfekete lesz. A bogyók bőrszövete alatt is képződnek termőtestek.

Biológiája, környezeti igénye:

A gomba az elpusztult, mumifikálódott növényi szövetekben – a tőkén vagy a lehullott növényi részeken – telel piknídium vagy peritécium formájában. Az áttelelő képletek fertőzőképességüket két éven át megtartják. A tavasz folyamán a fertőzést a peritéciumokban vagy a széllel távolabbi területekről érkező aszkospórák, illetve a piknídiumokból kiszabaduló, esővíz segítségével terjedő, így kis távolság megtételére képes piknokonídiumok indítják. A fertőzés kialakulásához 7-32°C közötti hőmérsékletre és a levélfelület 24 órás nedvességborítására van szükség.

Védekezés:

,A mumifikálódott növényi részek eltávolítása és megsemmisítése, a lehullott fertőzött növényi maradványok talajba forgatása csökkenti a fertőző anyag mennyiségét. A gomba terjedése szempontjából kedvezőtlen, kevésbé párás mikroklíma alakítható ki a laza, jól szellőző lombfal létrehozásával és a gyomok irtásával. Kémiai védekezésre akkor van szükség, amikor a szőlő a feketerothadás iránt legfogékonyabb fenofázisába kerül; a teljes virágzástól kezdve 6-7 héten át.

Források:

  • Glits Márton-Folk Győző: Kertészeti növénykórtan. Mezőgazda Kiadó. 3. átdolgozott és bővített kiadás. Budapest, 2000
  • Dula Bencéné: Elméleti és gyakorlati ismeretek a szőlő járványos betegségeiről és leküzdésükről. 4. A szőlő feketerothadása. Agrofórum. 2021. 11. 122-129.
  • Hoffmann Sarolta és mtsai: Fokozódó jelentőségű, új kihívást jelentő betegség a szőlőültetvényekben: a feketerothadás. Agrofórum. 2018. Extra 76. 60-63.



 Top