Csonthéjasok szövődarazsa

Csonthéjasok szövődarazsa

Előfordulása:

A szövődarazsak családjába (Pamphiliidae) tartozó csonthéjasok szövődarazsa Európa nagy részében megtalálható, valamint a Közép-Ázsiáig terjedő területeken fordul elő.

Leírás:

Az imágó 7-8 mm hosszú, fekete színű, fején, torán és potroha oldalán sárgásfehér foltok díszítik. Szárnya átlátszó, erezete sötétbarna. A kifejlett álhernyók testhossza 14-16 mm, alapszínük zöld, háti részükön sötétebb sáv húzódik.

Kártétel, kárkép:

Elsősorban őszibarackon, másodsorban kajszin fordul elő, de tápnövényei közé tartozik a cseresznye, a meggy, a szilva, a mandula és a kökény is. Súlyos kártétele, a gyümölcsfák tarra rágása csak ritkán fordul elő. A fő kártevő alak a lárva, amely fiatal korában szövedék védelmében csoportosan táplálkozik a gyümölcsfák levelein. Később szétszélednek a lombozatban. Az álhernyók fekete ürülékszemcséivel és a levedlett lárvabőreivel szennyezett, tapadós szövedék több arasz átmérőjű is lehet, benne a levelek karájosan rágottak, sokszor csak a főér marad meg, a levéllemezt elfogyasztják a kártevők.

Életmód:

Évente egy nemzedéke fejlődik ki. A telet kifejlett lárva alakban 20-25 cm-es mélységben a talajban tölti gubója védelmében. Tavasszal bebábozódik, az imágók április, május folyamán kelnek ki. A nőstények a megtermékenyítést követően csomókban vagy sorban rakják le tojásaikat az őszibarack és a kajszi leveleinek fonákára. A kikelő fiatal lárvák szövedék védelmében egy közös fészekben együtt táplálkoznak. Az első vedlés után a szétszélednek és kisebb csoportokat alkotnak. A fészkek általában az ágvégeken helyezkednek el. A lárvák 5-6-szor vedlenek. A kifejlett álhernyók június végén, július elején fonalakon a földre ereszkednek, 20-25 cm-re befúrják magukat a talajba, ahol kokonokat készítenek.

Előrejelzése, védekezés:

Többnyire elegendő mechanikai úton eltávolítani a lárvákkal teli fészkeket. Amennyiben rovarölő szeres kezelésre van szükség, érdemes azt a lárvakelés idején elvégezni, illetve a rajzás időpontjához igazítani. A talaj forgatásával az áttelelő lárvák gyéríthetők.

Források:



 Top