Borsó-csipkézőbogár
Előfordulása:
Az ormányosbogarak családjába (Curculionidae) tartozó borsó-csipkézőbogár vagy borsó-csipkézőbarkó (Sitona macularius, syn.: Sitona crinita) Európában elterjedt, Magyarországon is gyakran előfordul.
Leírás:
A kifejlett imágó 3-4,5 mm hosszú. Alapszíne sötét. A szárnyon különböző színű pikkelyszőrök és serteszőrök találhatók. A pikkelyszőrök szürkék vagy világosbarnák. A serteszőrök között vannak feketék és világos árnyaltúak is. Ormánya rövid, lábszárai vörösesbarnák. Félgömb alakú szeme erősen kidomborodó. Lárvája típusa kukac, színe fehér, 4-5 mm-es testének felszíne ráncos, redős.
Kártétel, kárkép:
Fő tápnövénye a borsó, de más pillangósvirágúakon, így a szóján is megél. Levélfogyasztó rovar, jellegzetes kárképe a levélszél csipkézése. A kelésben lévő növényállományban okozza a legkomolyabb károkat, a fiatal szója egyenetlen fejlődésű lesz, de akár a csíranövények pusztulását is előidézheti. A kártétel először a táblaszéleken jelentkezik, majd frontálisan húzódik a tábla közepe felé. A növények idősebb korban, négy lombleveles fejlettségi állapotot elérve már „kinőnek a kártevő foga alól”.
Életmód:
Egynemezdékes faj. A telet imágó alakban tölti. A bogarak március, április folyamán jönnek elő a telelőhelyükről. Az első időszakban évelő pillagósvirágúakon táplálkoznak, majd később vándorolnak a szójára. A nőstények a tojásokat a talajba rakják. A fiatal lárvák kezdetben humuszt és hajszálgyökereket fogyasztanak, végül nitrogénkötő gümőkkel táplálkoznak. A kifejlett lárvák elhagyják a gümőket és a talaj felső rétegében bábozódnak be. Az új nemzedék imágói június közepétől július végéig rajzanak.
Előrejelzése, védekezés:
Megfelelő vetésváltással, a pillangós táblaszomszédság elkerülésével csökkenthető a kártétel kialakulásának a kockázata. A bogarak előrejelzése történhet a növényenkénti egyedszám meghatározásával, illetve a négyzetméterenkénti imágószám megállapításával. A táblaszélen mért egyedsűrűség 2-4 db bogár/m2 esetén éri el a veszélyességi küszöbértéket.
Források:
- Szeőke Kálmán: Károkozó rovarok a mezőgazdaságban. Hajnalpír Kiadó. Székesfehérvár, 2015
- Ripka Géza: Növények integrált termesztése III. NAKVI, Budapest
- A szántóföldi és kertészeti növények kártevői. szerk.: Jenser G., Mészáros Z., Sáringer Gy. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 1998