Bogáncslepke
Előfordulása:
A tarkalepkefélék családjába (Nymphalidae) tartozó bogácslepke valódi vándorlepke. Európában és a világ nagy részén honos. Magyarországra is vándorlása során jut el, nálunk nem képes áttelelni. Tömeges vonulásuk a nyári hónapokra tehető.
Leírás:
A lepkék szárnyfesztávolsága 50-60 mm. Szárnyai foltokkal tarkítottak, okkersárga alapszínűek. Az elülső pár szárny csúcsa fekete, fehér foltokkal díszített. A hátulsó szárny szintén tarka, kissé megnyúlt. A hernyó sötétszürke sárga mintázattal.
Kártétel, kárkép:
Tápnövényei száma a 300-at meghaladja, ezek közül a legkedveltebbek az acat- és bogáncsfélék, de emellett a nagy levélfelületű kultúrnövényeket sem vetik meg. Főként napraforgón és szóján fordulhat elő. A hernyók kezdetben szövedék védelmében a leveleket hámozgatják, később szétmásznak és karéjozva rágják a levéllemezeket, súlyos fertőzés esetén tarrágás okoznak.
Életmód:
Tömeges vonulásuk a nyári hónapokra tehető, de már április, május folyamán repülnek. Hazánkban két nemzedéke fejlődik ki évente, az első július – augusztus folyamán, a második augusztus-szeptember során. Ha a szójatáblában acatot találnak a lepkék, arra petéznek, ott fejlődnek ki a hernyók. Ha az acat elfogyott átvonulnak a szójára. A bábok a növényi részekhez rögzítettek úgy, hogy fejjel lefelé lógnak.
Elszaporodását a párás, meleg időjárás elősegíti.
Előrejelzése, védekezés:
Ritkán válik indokolttá az ellenük való védekezés. A kémiai kezelés fiatal lárvák esetében a leghatékonyabb.
Források:
- Szeőke Kálmán: Károkozó rovarok a mezőgazdaságban. Hajnalpír Kiadó. Székesfehérvár, 2015