Barnalábú gyászpattanóbogár
Előfordulása:
A nagy pattanóbogarakhoz tartozón barnalábú gyászpattanóbogár Dél- és Közép-Európában, Kis-Ázsiában és Turkesztánban elterjedt faj. Ukrajnában hatalmas károkat okoz. Hazánkban is előfordul. Megjelenésére leginkább a csernozjom és a barna erdőtalajon lehet számítani.
Leírás:
Az erősen kitinizált lárvái, a drótférgek sárgák. A fiatal lárvák teste hengeres, az idősebbeké laposabb. Fiatal korukban világosabb, később sötétebb árnyalatúak. A 12-16 mm hosszú imágók szárnyfedői domborúak.
Kártétel, kárkép:
Csaknem az összes termesztett és vadon termő növényfaj föld alatti része táplálékául szolgálhat. A gyökereket rágják, ami ahhoz vezet, hogy a növény hervadni, sárgulni kezd. A földigilisztákat is elfogyasztják.
Életmód:
Négyéves fejlődésű faj. A tojásokat május, június folyamán teszi le a nőstény a növénnyel borított nedves talajba. A fiatal lárvák eleinte humusszal táplálkoznak, csak később fogyasztják a gyökereket. A lárvafejlődés 4 éven át tart. A bábozódás nyár végén, ősz elején következik be. Az imágó a következő év tavaszán bújik elő. A szárazságot jól elviseli.
Előrejelzése, védekezés:
Két-három éven át a friss gyeptörésekbe történő vetés elkerülésével csökkenthető a fertőzöttség mértéke. Amennyiben négyzetméterenként 3-5 db a drótférgek egyedszáma talajfertőtlenítésre van szükség.
Források:
A növényvédelmi állattan kézikönyve 3A. szerk.: Jermy Tibor és Balázs Klára. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1989
A szántóföldi és kertészeti növények kártevői. szerk.: Jenser G., Mészáros Z., Sáringer Gy. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 1998