Árpa valódi porüszög
Kórokozó:
Az Ustilago tritici nevű gomba a búza porüszög vagy repülőüszög betegségének kórokozója. Az Ustilago nuda pedig az árpa valódi porüszög betegségének okozója.
Kártétel, tünet:
Ebben az esteben is a beteg növények előbb kalászolnak, mint az egészségesek. A valódi porüszöggel fertőzött árpanövények magasabbra nőnek. Ennek az oka az, hogy a szemek helyén fejlődő spóratömeg könnyebb kalászokat eredményez, amelyek emiatt nem bókolnak. A búza porüszöghöz hasonlóan az árpa esetében is vékony fényes hártya fedi kezdetben a spórákat, amelyek később felszakadnak. A szél közvetítésével kerülnek a virágzó kalászokra, ahova bejutva újra indítják a fertőzési ciklust.
Biológiája, környezeti igénye:
A porüszögspórák virágfertőzők. Amint a bibére jutnak, a spórák kicsíráznak, dikariotikus micéliumot fejlesztenek, és behatolnak a bibecsatornán keresztül az embrióba. A mag érése után a csírapajzsszövetekben nyugvó micélium alakba, látens állapotba kerül a gomba, a telet így vészeli át. A fertőzés létrejöttéhez a mérsékelten meleg, 18-22°C-os hőmérséklet, párás időjárás és a gyenge légmozgás a legkedvezőbb. A mag kívülről teljesen egészségesnek tűnik. A kelést követően azonban porüszöggomba is fejlődésnek indul és belenő a fejlődő kalászkezdeménybe, amelyben a későbbiekben kifejlődnek az üszögspórák.
Védekezés:
A csávázott, egészséges vetőmag használata és a helyes agrotechnika alkalmazása, valamint a megfelelő fajták választása jelentik a porüszög elleni hatékony védelmet. Fertőzött tábláról vetőmagot fogni tilos. Az optimális körülmények között végzett, gyors, egyöntetű kelést eredményező vetés, továbbá a növények igényeihez igazodó harmonikus tápanyag-ellátás mellett lesz az állomány ellenálló képessége a legnagyobb.
Források:
- A szántóföldi növények betegségei. Szerk.: Horváth József. Második kiadás. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 1995
- Érsek Tibor-Németh Lajos: Növénykórtan. Mosonmagyaróvár, 2013
- Növényvédelemtan II./1. Szerk: Petróczi István. Gödöllő, 1989