Almalevél-aknázómoly

A keskenyszárnyú molyok családjába (Gracillariidae) tartozó almalevél-aknázómoly (Phyllonorycter blancardella syn.: Lithocolletis blancardella) Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában fordul elő, Magyarországon is elterjedt.

A lepke szárnyfesztávolsága 8,5-10 mm. Az első szárny alapszíne aranybarna, rajta a 4 db, a felső szegélytől kiinduló a szárny közepe felé keskenyedő, valamint 3 db, az alsó szegélytől induló szintén a szárny belseje felé keskenyedő ékalakú fehér folt látható. A szárny középvonalában egy fehér sáv figyelhető meg. Hátsó szárnya rojtos. A fiatal lárva a kelés után világossárga, a kifejlett szalmasárga.

Tápnövényei közül legfontosabb az alma, de előfordul körtén, berkenyén és galagonyán, emellett szilván is megfigyelhető. A hernyó a leveleken felhólyagosodott, ellipszis alakú, kb. 2 cm hosszúságú és alig 1 cm szélességű aknát rág, amelyet a levél fonákán vékony epidermiszréteg fed. A levél színén mozaikosodás tapasztalható. Az akna végében a sötét foltot a hernyó ürüléke okozza. A barna bábok is az aknákban találhatók. A kikelést követően az üres bábingek kilógnak az aknákból. A károsított levelek elszáradnak, lehullanak. A tömegszaporodást követő évben terméscsökkenés tapasztalható.

Hazánkban általában 3 nemzedéke fejlődik, de előfordulhatnak olyan évek is, amikor a 4. generáció is megjelenik. A telet a lehullott levelek aknáiban lárva vagy báb alakban tölti. Az első nemzedék lepkéi áprilisban kezdenek rajzani Párosodást követően a nőstények a levélfonákra teszik le egyesével a tojásaikat. A kikelő kis hernyók berágják magukat a levélbe. Kezdetben növényi nedvekkel táplálkoznak, ekkor hólyagosodik fel az epidermisz. Később a parenchimát fogyasztják, ami a levélszín mozaikosodását idézi elő. Bábozódás előtt a hernyó röpnyílást rág az aknán, amelyen a lepke kirepülhet. A második nemzedék lepkéi júniusban, a harmadiké augusztusban repülnek.

A hímek rajzása szexferomon csapdával jól nyomon követhető. Küszöbértéket meghaladó kártételük nem gyakori. Ha szükséges kitinszintézis-gátlókkal hatékonyan lehet védekezni ellenük. A lehullott fertőzött lomb talajba forgatásával gyéríthető a populáció.

• Szeőke Kálmán: Károkozó rovarok a mezőgazdaságban. Hajnalpír Kiadó. Székesfehérvár, 2015
• A szántóföldi és kertészeti növények kártevői. szerk.: Jenser G., Mészáros Z., Sáringer Gy. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 1998
• M. Hluchy és mtsai: A gyümölcsfák és a szőlő betegségei és kártevői. Biocont Laboratory. Bratislava, 2007
• Ripka Géza: Növények integrált termesztése I., NAKVI

• Haltrich Attila és mtsai: Növényvédelmi állattan. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, 2007: