Előfordulása:

Az eszelények családjába (Attelabidae) tartozó almaeszelény vagy bíborszínű eszelény Európában, Szibériában és Észak-Afrikában fordul elő. Hazánkban is közönséges tavasszal és ősszel a gyümölcsfákon. Leginkább a gondozatlan szórvány gyümölcsösökben károsít.

Leírás:

Fémesen csillogó, aranyoszöld, bronzvörös, bíborszínű vagy ibolyás lila színű bogár, amely mindössze 4-6 mm nagyságú. Ormánya, csápjai és a lábfejei kékesfeketék. Lábatlan lárvája fehér.

Kártétel, kárkép:

Tápnövényei közé tartozik az alma, a körte, a szilva, a kajszi, az őszibarack, a meggy és a cseresznye is. Tavasszal az imágó a virágokat rágja, nyáron a lárvái a gyümölcsökben fejlődnek, ősszel a képződő rügyeket odvasítja a bogár. Azok a termések, amelyekben lárvák találhatók idővel lehullanak. Megrághatja a gyümölcskocsányt és a gyümölcsöt is.

Életmód:

Egynemezedékes faj. Imágó vagy lárva alakban telel át. A bogarak a fák kérge alá vagy az avarba húzódva, a lárva a talajban vészeli át a hideg évszakot. Az imágó márciusban bújik elő, érési táplálkozást folytat. Megrágja a rügyeket, virágokat, leveleket. Májusban kezdődik a tojások lerakása az éretlen gyümölcsbe vagy a kocsány környékére. A tojásrakás akár augusztusig is elhúzódhat. A bogár által ejtett sérüléseken megjelenhet a moníliafertőzés. A lárvák bábozódni a talajba húzódnak. Az imágók a nyár végén elhagyják a talajt. A bíborszínű eszelény rendszerint 2 évig fejlődik. Csak a populáció egy része bábozódik és kel ki ősszel már az első évben. Ezek a bogarak odvasítják ősszel a rügyeket. A népesség másik része a következő tavaszon kel ki.

A meleg és száraz időjárás segíti az elszaporodásukat.

Előrejelzése, védekezés:

A bogarak mozgását a fatörzsekre rögzített hullámkartoncsíkok segítségével lehet nyomon követni. A lehullott lárvákkal fertőzött gyümölcsök megsemmisítése csökkenti a kártevő elszaporodását. Ha szükséges rovarölő szeres kezeléssel is lehet védekezni ellene.

Források:



 Top