Ürömlevelű parlagfű

Az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó, T4-es (tavasszal csírázó nyárutói egyéves) életformacsoportú gyomnövény.

Magyarország egész területén előfordul szántóföldeken, kertészeti kultúrákban, kifejezetten kedveli a bolygatott területeket. A parlagfű Magyarország valamennyi fontosabb termesztett növénykultúrájában megtalálható, a kapás kultúrákban – kukorica, napraforgó – jelenti a legnagyobb gondot, de a kalászosokban és szójában is komoly károkat tud okozni.

• Az V. Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés (2007-2008) adatai alapján a második legnagyobb a borítása az őszi búza nyár eleji gyomnövényzetében, kiemelkedő fontosságú őszi búza gyomok közé tartozik.
• Az V. Országos Gyomfelvételezés (2007-2008) eredményei alapján a nyárutói kukorica domináns gyomnövényeinek listájában a dobogó első helyét foglalja el.

Az 1900-as évek elején, valószínűleg gabonaszállítmányokkal került be hazánk területére, az Osztrák–Magyar Monarchia kikötői felől. Nagy mértékű terjedése a második világháború végén indult. Észak-Amerikából származik. Természetes élőhelyén szaporodását a természetes ellenségei kordában tartják. Az Atlanti-óceánon viszont ezek az élő szervezetek nem jutottak át Európába. Ez az egyik oka a hazai elterjedésének.

Szántóföldi kultúrák:

A parlagfű szinte valamennyi szántóföldi kultúrában előfordul, és jelentős terméskiesést okoz.

• Kalászosok: Főként a tavaszi, de az őszi kalászosokban is a sűrűn kelő parlagfű megnehezítheti a betakarítást, illetve meleg őszi időjárás esetén a kelő gabona fejlődését hátráltathatja a csírázó parlagfű még akkor is, ha a tél folyamán e melegkedvelő gyomnövény kifagy. A gabonatarlókon is megtalálható, aratás után tömegesen nőhet.
• Napraforgó, kukorica, szója:Tavasszal együtt fejlődik a napraforgóval, a kukoricával és a szójával (A szója gyomirtásának is központi kérdése e gyomnövényfajhoz kapcsolódik, ugyanis nehezen irtható és nagy gazdasági kár okozására képes.), mélyre hatoló gyökérzetével elvonja a kelő kultúrnövénytől a tápanyagot és a vizet. Sikeresen helyt áll a fényért való közdelemben is. Akadályozhatja a betakarítást.

A parlagfű a mezőgazdaságnak okozott kártételén kívül a lakosság jelentős hányadának életét megnehezítő allergén pollent termelő növény.

Erőteljes kompetíciós képességével sikeresen foglalja el a termesztett növények életterét. A parlagfű negatív allelopátiás hatású, több kultúrnövény csírázására gátló hatást fejt ki.

Kertészeti kultúrák:

Legfontosabb kártétele a talaj kiszárítása, a vízkészlet felhasználása, de emellett csökkenti a talaj tápanyagkészletét is. Mélyre hatoló gyökérzetével elvonja a kultúrnövénytől a tápanyagot és a vizet. Közvetett kártételéhez tartozik, hogy az elgyomosodott ültetvény mikroklímája nedvesebbé válik, ami a kórokozók terjedését segítheti elő.

A parlagfű a mezőgazdaságnak okozott kártételén kívül más szempontból is káros. A lakosság jelentős hányadának életét megnehezítő allergén pollent termelő növény.

A parlagfű csírázást gátló hatású anyagokat is termel.

A termőhelyre és a talajtípusra nem igényes. Mély gyökérzetével a szélsőségesen száraz talajokban is kiválóan megél.

Tág tűrőképességű faj. Kivételt jelent a fényigénye, amely kifejezetten nagy.

Az ürömlevelű parlagfű kizárólag ivaros úton, magvakkal szaporodik. Optimális csírázási hőmérséklete 18-30 Celsius-fok, de csírázása már március végén elkezdődik, majd a fagyok beálltáig folyamatosan zajlik.

Az ürömlevelű parlagfű átlagosan 20–140 cm magas, dúsan elágazó, terebélyes, erőteljes növekedésű növény.

Csíranövény : A csíranövény sziklevele tojásdad, rövid nyelű. A szik alatti szár szennyes vöröses vagy barnásvöröses. Az első levelek aprón szőrösek, a következő levelek viszont sűrűbben.

Lomblevelek : Levelei szárnyaltan szeldeltek, fonákuk és a levélnyél pelyhesen szőrös. Alsó levelei átellenesek, a felsők váltakozó állásúak. A levélnyél rövid, a lemez 1-2-3-szorosan szeldelt. A levelek morfológiailag változékonyak, amelyet a levél kora is befolyásol.

Virágzat: A porzós és termős virágok külön fészkekben nyílnak. Az allergiát okozó nagy mennyiségű pollen a hajtások csúcsán kifejlődő porzós virágzatokban képződik. A porzós virágzatok füzérekben, a hajtások csúcsain találhatók. Egy virágzatban10–15 halványsárga virág figyelhető meg. A porzós virágok 7-10 nappal korábban virágoznak, mint a termős virágok, amelyek a felső lomblevelek hónaljában, a porzós virágzatok alatt helyezkednek el. A parlagfű virágzása hazánkban többnyire július 10. után kezdődik. Tömeges virágzása augusztus és szeptember hónapban van. A termős virágok beporzását a szél végzi.

Termés: Kaszattermése citrom alakú, csúcsa szélesen gömbölyű. Magja tojásdad alakú. Terméshozama 3–4 ezer növényegyedenként. A magvai a mélyebb talajrétegekben akár 40 évig is megőrzik csírázóképességüket.

Napraforgó:

Agrotechnikai, mechanikai védekezés:

A tábla kiválasztása során érdemes tekintettel lenni arra, hogy nem fertőzött-e a terület veszélyes, folyamatosan kelő, nehezen irtható kétszikű gyomokkal, amelyek között szerepel a parlagfű is. Ha igen, akkor az előveteményben (kukorica, búza), illetve a tarlóápolás és tarlókezelés során szükséges a gyomnövény egyedszámát lecsökkenteni. A parlagfű elleni integrált védekezés egyik hatékony eszköze a talajművelés és a tarlóhántás, valamint a tarlókezelés. A gyomnövénnyel elfertőződött területek ápolására a kaszálás is jelenthet megoldást, amellyel a virágzásmentesség biztosítható. A legelő állatok is megeszik a parlagfüvet, de nem kifejezetten kedvelik. Napraforgóban tavasszal a mechanikai sorköz-kultivátorozással vagy töltögető kultivátorral csökkenthető a parlagfű egyedszáma.

Kémiai védekezés:

Gyomirtó szerekkel, az agrotechnikai és a mechanikai védekezéssel kombinációban. A gyomirtószerekre ugyan érzékeny, de már kiszelektálódtak karbamid- és triazin-rezisztens típusai. A tarlóhántás során csírázásra késztetett 2-4 leveles parlagfű kémiai védekezés során elpusztítható. Tavasszal preemergens, esetleg állománykezelés során gyéríthető. A parlagfüvet eredményesen irtó herbicidek többsége a parlagfű 6 leveles állapotáig hatásos, később a fejlettebb növények már sokkal ellenállóbbak. A védekezést tovább bonyolítja az a tény, hogy ebben az esetben a kultúrnövény és a gyom egy növénycsaládba tartozik. Vannak olyan herbicid hatóanyagok, amelyek amúgy hatékonyan irtják a parlagfüvet, mégsem használhatók a napraforgóban, mert károsítják azt.

A herbicidrezisztenciát hordozó napraforgó hibrideknél – a típustól függően – az imazamox (Clearfield, Clearfield Plus technológia) vagy a tribenuron-metil (ExpressSun) hatóanyag állománykezelés formájában eredményesen alkalmazható a parlagfű ellen.

Kukorica:

Agrotechnikai, mechanikai védekezés:

A parlagfű elleni integrált védekezés egyik hatékony eszköze a talajművelés és a tarlóhántás, valamint a tarlókezelés. A gyomnövénnyel elfertőződött területek ápolására a kaszálás is jelenthet megoldást, amellyel a virágzásmentesség biztosítható. A legelő állatok is megeszik a parlagfüvet, de nem kifejezetten kedvelik. Kukoricában tavasszal a mechanikai sorköz-kultivátorozással csökkenthető a parlagfű egyedszáma.

Kémiai védekezés:

Gyomirtó szerekkel, az agrotechnikai és a mechanikai védekezéssel kombinációban. A gyomirtószerekre ugyan érzékeny, de már kiszelektálódtak karbamid- és triazin-rezisztens típusai. A tarlóhántás során csírázásra készetett 2-4 leveles parlagfű kémiai védekezés során elpusztítható. Tavasszal pre, korai, illetve normál posztemergens kezelés során pusztítható. A parlagfüvet eredményesen irtó herbicidek többsége a parlagfű 6 leveles állapotáig hatásos, később a fejlettebb növények már sokkal ellenállóbbak.

Megjegyzés: Ezt a bekezdést kivenném. Clearfield technológia kukoricában már kb. 15 éve nincs, a Duo System pedig az egyszikűek ellen működik.

Kalászosok:

A védekezés célja a pollentermelés és a magérlelés megakadályozása.

Agrotechnikai, mechanikai védekezés:

A parlagfű elleni integrált védekezés egyik hatékony eszköze a talajművelés és a tarlóhántás, valamint a tarlókezelés. A gyomnövénnyel elfertőződött területek ápolására a kaszálás is jelenthet megoldást, amellyel a virágzásmentesség biztosítható. A legelő állatok is megeszik a parlagfüvet, de nem kifejezetten kedvelik.

Kémiai védekezés:

Gyomirtó szerekkel, az agrotechnikai és a mechanikai védekezéssel kombinációban. A gyomirtószerekre ugyan érzékeny, de már kiszelektálódtak karbamid- és triazin-rezisztens típusai. Az érés kezdetével a gabonafélék gyomelnyomó képessége és árnyékoló hatása fokozatosan csökken, és ezzel párhuzamosan tér nyílik a parlagfű terjedésére. Aratás után 1-2 hét alatt zöldbe boríthatja a tarlót, és a virágzása is hamar bekövetkezhet. A parlagfüvet eredményesen irtó herbicidek többsége a parlagfű 6 leveles állapotáig hatásos, később a fejlettebb növények már sokkal ellenállóbbak.

Cseresznye-Meggy:

Agrotechnikai, mechanikai védekezés:

A parlagfű elleni integrált védekezés egyik hatékony eszköze a talajművelés, de a gyomnövénnyel elfertőződött területek ápolására a kaszálás is jelenthet megoldást, amellyel a virágzás és a pollentermelés akadályozható meg. A legelő állatok is megeszik a parlagfüvet, de nem kifejezetten kedvelik.

Ültetvénytelepítés előtt az időben és megfelelő minőségben elvégzett tarlóhántással csírázásra késztethetők a T4-es gyomok, így a parlagfű is. A kelő fiatal gyomnövények mechanikai vagy kémiai úton megsemmisíthetők. Később az ültetvény sorközeiben csírázó gyomok rotációs kapával, talajmaróval, kombinátorral vagy a sorokban tárcsával irthatók. Gyepesített sorközökben a maghozás kaszálással akadályozható meg. A sorokból mechanikai úton kapálással is eltávolítható. Mulcsozással, pl. szalmával történő talajborítás is mérsékelhető a gyomosodás a facsíkokban vagy fekete fóliás talajtakarással. Szalma használatakor számításba kell venni a lebomlást kísérő pentozán hatást.

Kémiai védekezés:

Gyomirtó szerekkel az agrotechnikai és a mechanikai védekezéssel kombinációban. A gyomirtószerekre ugyan érzékeny, de már kiszelektálódtak karbamid- és triazin-rezisztens típusai. A tarlóhántás során csírázásra késztetett 2-4 leveles parlagfű kémiai védekezés során elpusztítható. A parlagfüvet eredményesen irtó herbicidek többsége a parlagfű 6 leveles állapotáig hatásos, később a fejlettebb növények már sokkal ellenállóbbak.

A telepítés évében nem javasolt a vegyszeres védekezés. Később, a cseresznye- és meggyültetvény sorközeiben és a sorok közt kémiai úton is elpusztítható a parlagfű. Ennek megtervezésekor az ültetvény korát és a gyomnövény herbicid-hatóanyagokkal szembeni érzékenységét is figyelembe kell venni. Ha a fasorok permetezésére kerül sor arra kell törekedni, hogy a gyomirtott sáv a lehető legkeskenyebb legyen, továbbá, hogy a növényvédő szer ne kerüljön a gyümölcsfák levelére, mert fitotoxikus hatást válthat ki. Preemergens szer kijuttatásakor kertszerűen elmunkált, apró morzsás talajra és bemosó csapadék érkezésére van szükség az eredményes gyomirtáshoz. Azt is figyelembe kell venni, hogy az almához képest a cseresznye és a meggy gyökérzete sekélyebben helyezkedik el, így érzékenyebbek a talajherbicidekre. Posztemergensen a gyomnövény 2-4 leveles állapotában leghatékonyabb a védekezés. A sarjhajtásképzésre hajlamos meggy esetében a permetezéskor figyelmet kell fordítani arra, hogy a sarjhajtásokra se kerüljön a gyomirtó szerből, mert ezeken keresztül is felszívódnak a hatóanyagok, amik a gyümölcsfa esetében fitotoxikus tüneteket okozhatnak.

Alma:

Agrotechnikai, mechanikai védekezés: A parlagfű elleni integrált védekezés egyik hatékony eszköze a talajművelés, de a gyomnövénnyel elfertőződött területek ápolására a kaszálás is jelenthet megoldást, amellyel a virágzás és a pollentermelés akadályozható meg. A legelő állatok is megeszik a parlagfüvet, de nem kifejezetten kedvelik.

Ültetvénytelepítés előtt az időben és megfelelő minőségben elvégzett tarlóhántással csírázásra késztethetők a T4-es gyomok, így a parlagfű is. A kelő fiatal gyomnövények mechanikai vagy kémiai úton megsemmisíthetők. Később az ültetvény sorközeiben csírázó gyomok rotációs kapával, talajmaróval, kombinátorral vagy a sorokban tárcsával irthatók. Gyepesített sorközökben a maghozás kaszálással akadályozható meg. A fasorokból mechanikai úton kapálással is eltávolítható. Mulcsozással (pl. szalmával történő talajborítás) is mérsékelhető a gyomosodás.

Kémiai védekezés : Gyomirtó szerekkel, az agrotechnikai és a mechanikai védekezéssel kombinációban. A gyomirtószerekre ugyan érzékeny, de már kiszelektálódtak karbamid- és triazin-rezisztens típusai. A tarlóhántás során csírázásra késztetett 2-4 leveles parlagfű kémiai védekezés során elpusztítható. A parlagfüvet eredményesen irtó herbicidek többsége a parlagfű 6 leveles állapotáig hatásos, később a fejlettebb növények már sokkal ellenállóbbak.

A telepítés évében nem javasolt a vegyszeres védekezés. Később, az almaültetény sorközeiben és a sorok közt kémiai úton is elpusztítható a parlagfű. Ennek megtervezésekor az ültetvény korát és a gyomnövény herbicid-hatóanyagokkal szembeni érzékenységét is figyelembe kell venni. Ha a fasorok permetezésére kerül sor arra kell törekedni, hogy a gyomirtott sáv a lehető legkeskenyebb legyen, továbbá, hogy a növényvédő szer ne kerüljön az alma levelére, mert fitotoxikus hatást válthat ki. Preemergens szer kijuttatásakor kertszerűen elmunkált, apró morzsás talajra és bemosó csapadék érkezésére van szükség az eredményes gyomirtáshoz. Posztemergensen a gyomnövény 2-4 leveles állapotában leghatékonyabb a védekezés.

Szőlő:

Agrotechnikai, mechanikai védekezés:

A parlagfű elleni integrált védekezés egyik hatékony eszköze a talajművelés, de a gyomnövénnyel elfertőződött területek ápolására a kaszálás is jelenthet megoldást, amellyel a virágzás és a pollentermelés akadályozható meg. A legelő állatok is megeszik a parlagfüvet, de nem kifejezetten kedvelik.

Ültetvénytelepítés előtt az időben és megfelelő minőségben elvégzett tarlóhántással csírázásra késztethetők a T4-es gyomok, így a parlagfű is. A kelő fiatal gyomnövények mechanikai vagy kémiai úton megsemmisíthetők. Később a szőlőültetvény sorközeiben fejlődő gyomok rotációs kapával, talajmaróval, kombinátorral vagy tárcsával irthatók. Gyepesített sorközökben a maghozás kaszálással akadályozható meg. A soraljak mechanikai tisztántartására kitérős vagy oldalazó művelőeszközök használhatók. Az agrotechnikai módszerek a talajtakarásra vonatkoznak. Felhasználhatók különféle mulcsanyagok vagy fekete takarófólia.

Kémiai védekezés:

Gyomirtó szerekkel, az agrotechnikai és a mechanikai védekezéssel kombinációban. A gyomirtószerekre ugyan érzékeny, de már kiszelektálódtak karbamid- és triazin-rezisztens típusai. A tarlóhántás során csírázásra késztetett parlagfű kémiai védekezés során elpusztítható. A parlagfüvet eredményesen irtó herbicidek többsége a parlagfű 6 leveles állapotáig hatásos, később a fejlettebb növények már sokkal ellenállóbbak.

A szőlő soraljaiban és sorközeiben kémiai úton is eltávolítható a parlagfű. Ennek megtervezésekor az ültetvény korát és a gyomnövény herbicid-hatóanyagokkal szembeni érzékenységét is figyelembe kell venni. Posztemergensen a gyomnövény 2-4 leveles állapotában leghatékonyabb a védekezés.

Szilva:

Agrotechnikai, mechanikai védekezés:

A parlagfű elleni integrált védekezés egyik hatékony eszköze a talajművelés, de a gyomnövénnyel elfertőződött területek ápolására a kaszálás is jelenthet megoldást, amellyel a virágzás és a pollentermelés akadályozható meg. A legelő állatok is megeszik a parlagfüvet, de nem kifejezetten kedvelik.

Ültetvénytelepítés előtt az időben és megfelelő minőségben elvégzett tarlóhántással csírázásra késztethetők a T4-es gyomok, így a parlagfű is. A kelő fiatal gyomnövények mechanikai vagy kémiai úton megsemmisíthetők. Később az ültetvény sorközeiben csírázó gyomok rotációs kapával, talajmaróval, kombinátorral vagy a sorokban tárcsával irthatók. Gyepesített sorközökben a maghozás kaszálással akadályozható meg. A sorokból mechanikai úton kapálással is eltávolítható. Mulcsozással, pl. szalmával történő talajborítás is mérsékelhető a gyomosodás a facsíkokban vagy fekete fóliás talajtakarással. Szalma használatakor számításba kell venni a lebomlást kísérő pentozán hatást.

Kémiai védekezés:

Gyomirtó szerekkel az agrotechnikai és a mechanikai védekezéssel kombinációban. A gyomirtószerekre ugyan érzékeny, de már kiszelektálódtak karbamid- és triazin-rezisztens típusai. A tarlóhántás során csírázásra késztetett 2-4 leveles parlagfű kémiai védekezés során elpusztítható. A parlagfüvet eredményesen irtó herbicidek többsége a parlagfű 6 leveles állapotáig hatásos, később a fejlettebb növények már sokkal ellenállóbbak.

A telepítés évében nem javasolt a vegyszeres védekezés. Később, a szilvaültetvény sorközeiben és a sorok közt kémiai úton is elpusztítható a parlagfű. Ennek megtervezésekor az ültetvény korát és a gyomnövény herbicid-hatóanyagokkal szembeni érzékenységét is figyelembe kell venni. Ha a fasorok permetezésére kerül sor arra kell törekedni, hogy a gyomirtott sáv a lehető legkeskenyebb legyen, továbbá, hogy a növényvédő szer ne kerüljön a gyümölcsfák levelére, mert fitotoxikus hatást válthat ki. Preemergens szer kijuttatásakor kertszerűen elmunkált, apró morzsás talajra és bemosó csapadék érkezésére van szükség az eredményes gyomirtáshoz. Azt is figyelembe kell venni, hogy az almához képest a szilva gyökérzete sekélyebben helyezkedik el, így érzékenyebbek a talajherbicidekre. Posztemergensen a gyomnövény 2-4 leveles állapotában leghatékonyabb a védekezés. A sarjhajtásképzésre hajlamos szilva esetében a permetezéskor figyelmet kell fordítani arra, hogy a sarjhajtásokra se kerüljön a gyomirtó szerből, mert ezeken keresztül is felszívódnak a hatóanyagok, amik a gyümölcsfa esetében fitotoxikus tüneteket okozhatnak.

Őszi-Kajszi barack:

Agrotechnikai, mechanikai védekezés:

A parlagfű elleni integrált védekezés egyik hatékony eszköze a talajművelés, de a gyomnövénnyel elfertőződött területek ápolására a kaszálás is jelenthet megoldást, amellyel a virágzás és a pollentermelés akadályozható meg. A legelő állatok is megeszik a parlagfüvet, de nem kifejezetten kedvelik.

Ültetvénytelepítés előtt az időben és megfelelő minőségben elvégzett tarlóhántással csírázásra késztethetők a T4-es gyomok, így a parlagfű is. A kelő fiatal gyomnövények mechanikai vagy kémiai úton megsemmisíthetők. Később az ültetvény sorközeiben csírázó gyomok rotációs kapával, talajmaróval, kombinátorral vagy a sorokban tárcsával irthatók. Gyepesített sorközökben a maghozás kaszálással akadályozható meg. A sorokból mechanikai úton is eltávolítható. Mulcsozással, pl. szalmával történő talajborítás is mérsékelhető a gyomosodás a facsíkokban vagy fekete fóliás talajtakarással. Szalma használatakor számításba kell venni a lebomlást kísérő pentozán hatást.

Kémiai védekezés:

Gyomirtó szerekkel az agrotechnikai és a mechanikai védekezéssel kombinációban. A gyomirtószerekre ugyan érzékeny, de már kiszelektálódtak karbamid- és triazin-rezisztens típusai. A tarlóhántás során csírázásra késztetett 2-4 leveles parlagfű kémiai védekezés során elpusztítható. A parlagfüvet eredményesen irtó herbicidek többsége a parlagfű 6 leveles állapotáig hatásos, később a fejlettebb növények már sokkal ellenállóbbak.

A telepítés évében nem javasolt a vegyszeres védekezés. Később, az őszbarack- és kajsziültetvényben kémiai úton is elpusztítható a parlagfű. Ennek megtervezésekor az ültetvény korát és a gyomnövény herbicid-hatóanyagokkal szembeni érzékenységét is figyelembe kell venni. Ha a fasorok permetezésére kerül sor arra kell törekedni, hogy a gyomirtott sáv a lehető legkeskenyebb legyen, továbbá, hogy a növényvédő szer ne kerüljön a gyümölcsfák levelére, mert fitotoxikus hatást válthat ki. Preemergens szer kijuttatásakor kertszerűen elmunkált, apró morzsás talajra és bemosó csapadék érkezésére van szükség az eredményes gyomirtáshoz. Azt is figyelembe kell venni, hogy az almához képest az őszi- és kajszibarack gyökérzete sekélyebben helyezkedik el, így érzékenyebbek a talajherbicidekre.

Ujvárosi Miklós: Gyomirtás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 1973

https://portal.nebih.gov.hu/-/ismerjuk-fel-a-parlagfuvet-

http://www.mezogazdasagikonyvtar.hu/assets/tiszteletpeldany/NOVENYVEDELEM/Novenyvedelem-2009-8.pdf

Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. Szerk.: Mihály Botond és Botta-Dukát Zoltán. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest. 2004

Gyomnövények, gyombiológia, gyomirtás. Szerk.: Hunyadi Károly et al. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2011

https://mezohir.hu/2020/12/05/ismerjuk-meg-az-invazios-gyomnovenyeket/

Az Ötödik Országos Gyomfelvételezés Magyarország szántóföldjein. Szerk.: Novák Róbert et al. Vidékfejlesztési Minisztérium ÉFNTO. Budapest, 2011

https://agroforum.hu/szakcikkek/gyomirtas/ultetvenyek-gyomhelyzete-gyomszabalyozasa-aktualitasok/