Életforma:

Az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó lágyszárú, T4-es (tavasszal csírázó nyárutói egyéves) életformacsoportú gyomnövény.

Előfordulása:

Minden kultúrában, így a kalászosokban is előfordul. A tarlók jellemző növénye.

Károsítása:

A tarló tisztesfű felszaporodása a gabona betakarítását hátráltatja, illetve csökkenti a termesztett növény rendelkezésére álló víz és tápanyag mennyiségét, ezáltal mérsékli a hozamot.

Életmód:

A kötöttebb meszes talajokat kedveli. Kerüli a laza homoktalajokat és az erősen savanyúakat. Egyéves, melegigényes növényfaj, viszonylag későn csírázik.

Morfológia:

A tarló tisztesfű közepes termetű, 15-35 cm magas erősen elágazó növény.

Csíranövény: A sziklevelek nyelesek, elliptikusak vagy kerekdedek, apró mirigyszőrökkel fedettek, ahogyan a szik alatti szárrész is. Az első levelek oválisak, fogazott szélűek, rajtuk rövid mirigyszőrök és hosszabb egyszerű szőrök fejlődnek. Az erezet a színen besüppedt, a fonákon kidomborodik.

Lomblevelek: Ékvállú alsó levelei hosszúkás tojásdadok, szélük csipkés, fűrészes.

Virág: A virág fehér vagy sárgásfehér, alsó ajka bíbor pettyes. Júliustól szeptemberig virágzik.

Termés: Makkocska termése van, amely a csésze alján négyesével helyezkedik el. Lapított tojásdad alakú, színe sötétbarna, fekete, felszíne finoman pontozott. Növényenként akár 26 000 db magot is érlelhet.

Védekezés:

Agrotechnikai módszerek:

A tarló tisztesfű terjedését tarlókezeléssel, őszi szántással lehet korlátozni.

Kémiai védekezés:

A tavaszi posztemergens kezelés a gyomfaj elleni védekezés hatékony módszere.

Források:



 Top