Lapulevelű keserűfű
Életforma:
A keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába tartozó lágy szárú, T4-es (tavasszal csírázó nyárutói egyéves) életformacsoportú gyomnövény.
Előfordulása:
Az egész ország területén elterjedt kozmopolita faj. A szántóföldi kultúrák közül a viszonylag késői kelése miatt főként a szójában is károsít. Taposott helyeken, gyomtársulásokban és tarlón él. Gyümölcsösökben, cseresznyében és meggyben is előfordulhat.
Károsítása:
Szemben a madárkeserűfűvel a lapulevelű keserűfű magvai csak a már kellő mértékben felmelegedett talajban indulnak csírázásnak. Sűrűn képes beborítani a talajt, ami a nyár második felére sem csökken. Közepes – nagy termete és gyors növekedése miatt vizet és tápanyagot von el a gyümölcsfák elől. Árnyékoló hatása miatt a talajhőmérsékletet csökkenti, ezzel vontatottabbá válik a cseresznye- és meggyfák tápanyagfelvétele.
Az egész növény csersavat és csípős ízű illóolajakat tartalmaz. A legelő állatoknak gyomor- és bélpanaszokat okozhat.
Életmód:
Egyéves fejlődésű növény. Kedveli az árterületeket, a nedves homoktalajokat, de közepes vízellátottságú körülményekhez is sikeresen alkalmazkodik. A magas nitrogéntartalmú talajokat szereti, de megél szinte minden talajtípuson.
Morfológia:
A lapulevelű keserűfű középmagas termetű, a baracklevelű keserűfűnél valamivel magasabb, 30-80 (200) cm-es növény. Szára pirosló, tövétől terebélyesen elágazó.
Csíranövény: A sziklevél alatti szárrész vöröses. A sziklevelek 8-10-(15) mm hosszúak. Alakjuk hosszúkás, elliptikus, csúcsuk tompa. A rövid levélnyél az alapjánál 3-5 mm-es pálhakürtőbe nőtt össze.
Lomblevelek: Nyélbe keskenyedő levelei tojásdad lándzsásak, hegyes csúcsúak. A levelek felső harmadában gyakran előfordul egy barna színű V alakú folt, amely a levélcsúcs felé mutat. A kopasz pálhakürtő egyenesen levágott tetejű.
Gyökérzet: Orsógyökérzete a talajba mélyre hatol.
Virág: A fehér vagy rózsaszín virágokból álló szárvégi álfüzér viráguk felálló, hengeres alakú. Júliustól ősz közepéig virágzik.
Termés: Makktermését lepellevelek fogják körül, az érést követően sem hullik le. Színe sötétbarna, fekete. Termése kerek, mindkét oldala lapos, bemélyedt, a keresztmetszete piskóta alakú. Növényegyedenként 800-850 magot terem, de kedvező viszonyok között több ezer is lehet. A talaj 20-30 cm-es rétegében a magjai 30 évig is elfekszenek.
Védekezés:
Agrotechnikai módszerek:
Az ültetvénytelepítés előtt végzett tarlóápolás során mechanikai úton semmisíthető meg a lapulevelű keserűfű. A sorközök kaszálásával a virágzás és a magérlelés akadályozható meg. A mulcsozás és a talajfelszín fekete fóliával történő takarása csökkenti a kártételét a fasorokban. A sorközökben végzett mechanikai gyomirtással is pusztítható a gyomnövény.
Kémiai védekezés:
Komplex védekezési technika a gyomirtó szerekkel, az agrotechnikai és a mechanikai védekezéssel kombinációban. Az ültetvénytelepítés előtt végzett tarlókezelés során a kicsírázott lapulevelű keserűfű mechanikai és kémiai úton is irtható. 2-4 leveles állapotában érzékenyen reagál a gyomirtó szeres kezelésre. Az ültetvény első évében nem javasolható a herbicides kezelés, de a későbbiek során pre- és posztemergens módon is lehet védekezni ellene. Az alkalmazni kívánt hatóanyag kiválasztása során az ültetvény kora meghatározó szempont. Azt is figyelembe kell venni a védekezés során, hogy a talajherbicidekre érzékenyebbek a csonthéjasok. A sarjhajtás képzésre hajlamos meggy esetében a permetezéskorazt is szem előtt kell tartani, hogy a sarjhajtásokra se kerüljön a gyomirtó szerből, mert ezeken keresztül is felszívódnak a hatóanyagok, amik a gyümölcsfán fitotoxikus tüneteket okozhatnak.
Források:
- Gyomnövények, gyombiológia, gyomirtás. Szerk.: Hunyadi Károly et al. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2011
- Az Ötödik Országos Gyomfelvételezés Magyarország szántóföldjein. Szerk.: Novák Róbert et al. Vidékfejlesztési Minisztérium ÉFNTO. Budaest, 2011
- Veszélyes 48. Szerk: Bárdi Gabriella et al. Mezőföldi Agrofórum Kft. Szekszárd, 2005.
- Vegyszeres gyomirtás és termésszabályozás. Szerk.: Kádár Aurél. Hatodik átdolgozott, bővített kiadás. 2019
- Kövics György et al.: A szója integrált védelme. Növényvédelem. 2020. 81. 6. 251.p.
https://magyarszoja.hu/a-szoja-gyomirtasanak-aktualis-kerdesei/
https://agroforum.hu/szakcikkek/gyomirtas/ultetvenyek-gyomhelyzete-gyomszabalyozasa-aktualitasok/