Egynyári seprence
Életforma:
Az őszirózsafélék vagy fészkesek (Asteraceae) családjába tartozó lágy szárú, T4-es (tavasszal csírázó nyárutói egyéves) életformacsoportú gyomnövény.
Előfordulása:
Észak-Amerikában őshonos, Európába behurcol, inváziós faj. A kontinensünkre a 17. században dísznövényként került. Gyakran előforduló nyárutói gyomnövény. Bolygatott területeken, zavart termőhelyeken, erdőszéleken, vágásokban jelenik meg. Gyümölcs- és szőlőültetvények jellemző gyomfaja.
Károsítása:
Az egynyári seprence kiválóan alkalmazkodik a különböző környezeti körülményekhez, gyorsan fejlődik, nagy mennyiségű magot hoz. Magasra nő, így árnyékoló hatása következtében elnyomja a körülötte fejlődő növényeket. Kiterjedt gyökérrendszerével nagy mennyiségű vizet és tápanyagot vesz fel a talajból.
Életmód:
Fényigényes növényfaj. A tápanyagban, humuszban gazdag talajokat kedveli.
Morfológia:
Az egynyári seprence 30-100 cm magasra növő, erőteljes, legfelső részében elágazó, felálló dudvaszárú növényfaj. Megjelenése változatos. A szár alsó része szőrrel borított.
Csíranövény : Tojásdad, kerek alakú sziklevelei rövid levélnyélbe keskenyednek el. Az első levél megnyúlt, alakja fordított tojásdad. A csíranövény tejnedvet tartalmaz.
Lomblevelek : Nyélbe keskenyedő tőlevelei szélesek, tojásdad alakúak vagy elliptikusak. Szélük durván, egyenlőtlenül fűrészes, de ép is lehet. A szárlevelek ülők, keskenyebbek. Az alsó szárlevelek fogas szélűek.
Gyökérzet: Kiterjedt gyökérrendszere van.
Virág: A virágzati fészkek sátorozó bogernyőjűek. A nyelves virágok, amelyek a fészek átmérőjénél nem rövidebbek, halvány, sápadt kék vagy fehér színűek, a csöves virágok sárgák. Május és november között virágzik. Öntermékenyülő.
Termés: Bóbitás kaszattermése szőrökkel fedett. Növényenként 10.000-50.000 db magot érlel.
Védekezés:
Agrotechnikai módszerek:
Leginkább a rosszul művelt ültetvényekben szaporodik fel, a mechanikai művelés hiányára utal a jelenléte. Az ültetvény telepítés előtt tarlóápolással csökkenthető az előfordulása, a talaj-előkészítés során tovább gyéríthető. A sorközök rendszeres mechanikai ápolása, valamint a sorok mulcsozása vagy fekete fóliás takarása is hozzájárul a kártételének csökkentéséhez. A gyepesített sorközök kaszálásával a magérlelés akadályozható meg.
Kémiai védekezés:
Komplex védekezési technika a gyomirtó szerekkel, az agrotechnikai védekezéssel kombinációban. A preemergens védekezés sikerének záloga az apró morzsásra művelt talaj és a bemosó csapadék érkezése. Mivel az egynyári seprence 2-4 leveles állapotában érzékenyen reagál a gyomirtó szeres kezelésre, a posztemergens kezelést erre az időszakra érdemes tervezni.
Források:
- Ujvárosi Miklós: Gyomirtás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 1973
- Simon Tibor: A magyarországi edényes határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2000
https://agroforum.hu/szakcikkek/gyomirtas/ultetvenyek-gyomhelyzete-gyomszabalyozasa-aktualitasok/