Bojtorjánsaláta
Életforma:
Az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó lágy szárú, T4-es (tavasszal csírázó nyárutói egyéves) életformacsoportú gyomnövény.
Előfordulása:
Európa és Ázsia területén őshonos, több kontinensen inváziós fajként jelent meg. Elsősorban domb- és hegyvidékeink üde lomb- és ligeterdeiben, vágásokban és bolygatott területeken, gyümölcsösökben, almaültetvényekben, szőlőben előforduló nyárutói növény.
Károsítása:
Legnagyobb károkat az évelő kultúrákban, a szőlő- és gyümölcsültetvényekben okozza. Nagy termetével jelentős mennyiségű tápanyagot és vizet vonhat el a kultúrnövényektől. Árnyékló hatása révén mérsékli a talaj hőmérsékletét, ami az almánál elhúzódóbb vontatottabb tápanyagfelvételt eredményezhet.
Életmód:
Kedveli a köves és humuszban gazdag talajt. Egy- vagy kétéves fejlődésű. Amennyiben áttelel, levélrozettás állapotban vészeli át a hideg évszakot. A félárnyékot jól tűri, a bolygatásra nem érzékeny. Tápanyag- és nedvességigényes faj. Kizárólag maggal szaporodik.
Morfológia:
A bojtorjánsaláta akár 100 cm magasra megnövő, karcsú növény.
Csíranövény : Nyélen ülő sziklevelei kerekdedek vagy oválisak.
Lomblevelek : Levelei tojásdadok. A levélszélek fogasak-karéjosak. Szárlevelei ülők. A tőlevelek lantosak, nyelesek.
Gyökérzet: Orsógyökérzetű faj.
Virág: A virágfészkek kicsik, 5-10 mm hosszúak, szélességük 2,5 mm. Felálló sátorozó bugában állnak. A nyelves virágok sárgák. Fészekpikkelyei két sorban állnak. Június és október között virágzik.
Termés: Kaszattermése 3,5-4 mm hosszúságú. Alakja hosszúkás vagy keskeny lándzsás, felső felében a legvastagabb. Rajta három él és 18-20 borda figyelhető meg. A talpkorong ferdén levágott. Bóbitája nincs, színe halványzöld. Magprodukciója 400-800 db növényenként. Csírázóképességét a mag 2-5 évig őrzi meg a talajban.
Védekezés:
Agrotechnikai módszerek
Az ültetvénytelepítés előtt a tarlókezelés során kémiai és mechanikai úton is elpusztítható. Az ültetvényben mulcsozással vagy a talaj fekete fóliával történő takarásával mérsékelhető a kértétele a facsíkban. A virágzást és a magérlelést kaszálással lehet megakadályozni a gyepesített sorközökben. Mivel csak maggal szaporodik ez módszer hatékony a bojtorjánsaláta térfoglalásának mérséklésére. Az sorközökben végzett mechanikai gyomirtás szintén eredményes a bojtorjánsaláta visszaszorítására.
Kémiai védekezés: Komplex védekezési technika a gyomirtó szerekkel, az agrotechnikai és mechanikai védekezéssel kombinációban. Az almaültetvény első évében nem ajánlott a vegyszeres védekezés. Ebben az időszakban, amennyiben szükség van rá, a mechanikai módszereket kell alkalmazni. Az elkövetkező években a hatóanyag megválasztásakor tekintetbe kell venni az ültetvény életkorát. A bojtorjánsaláta inkább a fiatalabb ültetvényekben szaporodhat el, a többévesekben már az évelő fajok válnak inkább uralkodóvá. 2-4 leveles állapotában érzékenyen reagál a gyomirtó szeres kezelésre.
Források:
Gyommag határozó. Összeáll.: Vincze Mária et al. GATE. Gödöllő, 1983
Simon Tibor: A magyarországi edényes határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2000
https://ehetovadnovenyeink.hu/index.php/lapsana-communis-bojtorjansalata/
https://www.herbal-organic.com/hu/herb/23351
https://cdnsciencepub.com/doi/pdf/10.4141/cjps10169
https://agroforum.hu/szakcikkek/gyomirtas/ultetvenyek-gyomhelyzete-gyomszabalyozasa-aktualitasok/
https://agroforum.hu/szakcikkek/gyomirtas/ultetvenyek-gyomhelyzete-gyomszabalyozasa-aktualitasok/
Gyomnövények, gyombiológia, gyomirtás. Szerk.: Hunyadi Károly et al. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2011